Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről

136. izám. ä$9 Mellêhlet ci 136. számú iromanyhu%

t Indokolás „a levéltárügy rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz* ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Áz ezeréves magyar riiuít írott' emlékeit a levéltárak őrzik. A törxenetiras* a légnemzetibb, tudomány, a múlt megelevenítéséhez a levéltárakból meríti az adagokat, ezek segítségével ismerteti meg a nemzetet szenvedésben és dicsőségben egyaránt gazdag múltjával. A múlt ismerete az alapja a nemzeti önismeretnek* történelmünk művelése tehát a legfontosabb nemzeti feladatok közé tartozik. Ezért a levéltárak történeti emlékeit nemzeti kincsnek- kell tekinteni ; a történeti értékűiratokhoz, bárki birtokában legyenek azok, a közerdeke fűződik. Ebből következik, hogy az államnak ki kell terjesztenie gondoskodását az összes iontosabb levéltárákra* azokra is, amelyek nem tartoznak tulajdonába, de a nemzet múltja szempontjából értékes adatokat őriznek. Történeti adataink már a magyar tprténet legrégibb századaiból számos különféle levéltárról tudósítanak, egyúttal arról a megbecsülést kifejező gondoskodásról is tájékoztatnak, t melyben a levéltárakat mindenkor részesítették. A királyi levéltárat, amelyet IV. Béla királyunk említ először, de valószínűleg már , III. Béla alapított, a XV. században a budai várban állott ú. n. tárnoki házban* őrizték a királyi tárnokok. A XIII. századba vezet vissza a káptalanok és konventek, mint az ország jogi életében fontos szerepet betöltő hiteleshelyek »országos levéltárának« eredete. Ezenkívül számos vármegyénk és városunk őriz ilyen korai időtől kezdve iratokat, amelyek a vármegye és a város múltjára világot vetnek. Az ország minden részében a családi levéltáraknak is százai keletkeztek már^a középkorban, s ezeket sokszor a kincsekkel együtt a családi kincstárakban, sőt esetenkint a fokozott védelem céljából templomokban, sekrestyékben őrizték. Az 1723. évi országgyűlés a magyar levéltárügy szempontjából nagy horderejű lépésre határozta el magát, amikor a XLV. te .-ben »Universale Archívum Regni« címen országos levéltár felállítását mondotta ki. Ëz a levéltár, amely ténylegesen csak 1765-ben szerveztetett meg, az »ország«, a rendek levéltára volt, s ettől függetlenül alakult ki a XVIII. században a in. kir. udvari kamara levél- t tára, továbbá a m. kir. kancelláriának és a m. kir. helytartótanácsnak mai fogalmaink szerint levéltáraknak tekinthető irattára. ' A központi levéltárak megszervezésében és kialakulásában megnyilvánuló fejlődést az ország más közlevéltáraira vonatkozólag ezidőben hozott törvények Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. II. kötet. 37