Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában

83. szám. 93 A 35. § (i) bekezdésének a) pontjában a negyedik sorban »avagy« szó helyett »vagy« szót kell felvenni. A (3) bekezdés első és második sorába a »megindokolt« szó helyébe a »megokolt« szót kell iktatni. A (4) bekezdés helyébe a következő szöveget kell felvenni : »Határozatát az igazgatóság indokolni köteles ; az ellen, a kézhezvéte ltőlszámított tizenöt nap alatt a kizárt tag a szövetkezet legközelebbi közgyűléséhez folyamodhatik.« Az (0) bekezdés elsősorában a »tag« szó után »— tekintet nélkül« szavakat kell iktatni, második sorából a »tekintet nélkül« szavakat pedig törölni. Harmadik sorában az »elküldésétől« szó helyébe »elküldése után« szavakat kell felvenni. A hetedik sorba a »tag« szó Után »sem« szót kell illeszteni, ezt követőleg pedig vesszőt kell tenni, továbbá a »Jogában« szó helyett »jogában« szót kell írni. A 36. § (1) bekezdésének harmadik sorába az »emelkedésének« szó helyébe az »emelkedése« szót kell felvenni. A 37. § (1) bekezdésének első mondata után a következő mondatot kell iktatni : »Az átruházási jog a tagot az egyes üzletrészekre külön-külön is megilleti.« Indokolás : Semmi indoka nem volna annak, hogy abban az esetben, ha egy tagnak több üzletrésze van, az üzletrész átruházását az összes üzletrész átadásához kössük. Figyelemmel arra, hogy a 32. § (1) bekezdésében a javaslat kifejezetten kimondja, hogy a kilépési jog a tagot az egyes üzletrészekre külön-külön is megilleti, az itt mutatkozható jogbizonytalanság elkerülése végett célszerűnek látszik ezt a szabályt a javaslatba ennél a §-nál is kifejezetten felvenni. A 37. § (1) bekezdésének hetedik és nyolcadik sorában a »köteles« szó után pontosvesszőt kell tenni, az »és az« szavak helyett »a« szót kell felvenni, utána pedig »megtagadás« szót kell illeszteni. A nyolcadik sorban az »ellen« szó után az »annak« szót törölni kell. A tizedik és tizenegyedik sorban a »folyamodhat« szó helyébe »folyamodhatik« szót kellene írni. A («) bekezdés negyedik sorába a »tekinteni« szó után pontosvesszőt kell illeszteni, ezt követőleg az »és« szót pedig törölni. A 38. § (2) bekezdésének negyedik sorában a »jogot« szó helyébe a »jogok« szót kell írni, az ötödik sorba az »örökösei gyakorolják« szavak helyett az »örököseit illetik meg« szavakat kell felvenni. A 39. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondatot kell illeszteni : »Az alapszabály megállapíthatja, hogy az elhalt tag helyébe az örökösök lépnek, feltéve, hogy ebbeli szándékukat az örökösi minőség igazolásával a szövetkezetnek bejelentik és a tagságra megállapított feltételeknek is megfelelnek.« Az (1) bekezdés utolsó mondatát a következőképpen kell átalakítani: »Az igazgatóság a hozzájárulást megtagadó határozatát köteles megokolni ; a megtagadás ellen, kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt az örökösök a legközelebbi közgyűléshez folyamodhatnak.« A (a) bekezdés negyedik sorába az »örökösre« szó után »nem jut« szavakat kell illeszteni, az ötödik sorból pedig a »nem jut« szavakat törölni kell. A 40. § (1) bekezdésének hatodik sorába a »vagy« szó helyett az »illetőleg« szót kell felvenni. A 40. §-ból a (3) bekezdést törölte a bizottság. Indokolás: A javaslat 27. §-a lehetővé teszi, hogy a tagok a szövetkezet veszteségeiért szavatosságot vállaljanak. Ez a szavatosság —- az eddigi jogunkkal egyezően — csak csőd esetében, kivetés útján lép előtérbe. Eme rendelkezésekből azt a következtetést lehetne levonni, hogy ez a felelősség nemcsak csőd esetében, hanem máskor is előállhat. Eme helytelen jogmagyarázat lehetőségét úgy lehet