Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-72 • A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentése "a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről" szóló 71. számú törvényjavaslat tárgyában
/ 72y szám. ^ 23 Ami a részleteket illeti, az 1. § (2) bekezdéséhek szövege helyett a bizottság az alábbi szöveg elfogadását javasolja : v > »(2) A jelen törvény alkalmazása szempontjából ^közszolgalatnak minősül az államnál, a törvényhatóságnál vagy a községnél, avagy a kezelésükben álló alapítványnál vagy alapnál, akár kinevezés, akár választás, akár pedig szerződtetés (félfogadás) alapján betöltött, fizetéssel vagy más rendszeres javadalmazással egybekötött minden alkalmazás, úgyszintén az említett közületek valamelyikének vállalatánál, üzeménél, intézeténél vagy egyéb intézményénél betöltött minden olyan vezető állá sbaiv való alkalmazás, amely az egész üzem (vállalat stb.) irányítására befolyást biztosít. Az összeférhetetlenség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy álképviselő,az-alkalmazással járó fizetésről vagy javadalmazásról, vagy annak egy részéről lemondott vagy azt nem vette fel.« A most idézett szöveg abban tér el a törvényjavaslat megfelelő rendelkezéseitől, hogy a közületek vállalatánál, üzeménél, intézeténél vagy egyéb intézményénél betöltött állások közül csupán azokat minősíti összeférhetetleneknek, amelyek az egész üzem (vállalat stb.) irányításira befolyást biztosítanak. Az ilyen jelentőséggel nem bíró állásban való alkalmazást a bizottság álláspontja szerint a képviselőséggel összeférhetővé kellett tenni, nehogy — különös tekintettel az államosítási,- illetőleg községesítéd törekvésekre is — széles rétegek zárassanak el a törvényhozás munkájában való részvételtől és à nemzetgyűlés demokratikus irányának fokozásától. Az 1. § (4) bekezdésében »A miniszterek« szavak helyett a bizottság »A felelős miniîzterek« szavakat vette fel, annak ^kifejezésre juttatása céljából, hogy az összeférhetetlenség a!óli kiyétel csupán a kormány tagjait illeti meg. Az 1. § (*) bekezdéséből a bizottság'törölte »a Gazdasági főtanács főtitkárának« kitételt, mert a Gazdasági Főtanács intézményét nem tekinti olyan állandó jellegűnek, hogy azzal kapcsolatban kivételes rendelkezés szüksége merülne fel. Ugyané bekezdés utolsó mondataként à bizottság a következő rendelkezést iktatta be : »Kern összeférhetetlen továbbá a Nemzetgyűlés által az ország szellemi és közéleti vezető személyiségei közül választott nemzetgyűlési k&pvüelő köz-zolgálati állása.« A bizottság ugyanis ^lehetővé kívánta tenni, hogy azok a szentélyek, akik a nemzetgyűlés megítélése szerint az ország vezető szellemiségei közé tartoznak, különleges képességeiket a közszolgálat terén a magyar nép érdekében továbbra is kifejthessék. A 2* § (4) bekezdésében a bizottság a »képesítésének« kitétel helyett a »korábbi állásának« kifejezés felvételét határozta el. Az utóbbi szöveg ugyanis világosabban juttatja kifejezésre a javaslatnak azt a célját, hogy a tényleges közszolgálatba visszatérő. volt nemzetgyűlési képviselő a korábban betöltött állásának megfelelő állásba jusson, holott az eredeti szöveg ettől eltérő értelmezést is tűrt. A képesítésre utalást annál is inkább mellőzendőnek találta a bizottság, mert a demokratikus közszolgálatban számos olyan-alkalmazott is működik, akinek — az állása betöltéséhez egyébként szükséges — képesítést a minisztertanács elengedte. Az utóbbi közszolgálati alkalmazottak tekintetében pedig a javaslat eredeti szövege nem tartalmazott volna megfelelő rendelkezést. A 2. § (5) bekezdésének utolsó sorába »a nemzetgyűlésnek« szavak után a bizottság beiktatta a »jóváhagyás végett« kitételt, mert az eredeti szöveget nem találta elég hatékonynak a megakadályozni kívánt-visszásságok meggátlására. A bizottság szövegezése azt jelenti, hogy a szóbanforgó alkalmazás íelfügge:zto feltételtől függ, azaz csupán a Nemzetgyűlés jóváhagyása ecetében nyílnak meg a képviselők számára a közszolgálatból eredő jogok.
