Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-5 • Törvényjavaslat Magyarország államformájáról

4& 5. szám. alatt is köteles a Nemzetgyűlés elnöke a Nemzetgyűlés összehívására, ha ezt legalább száz képviselő írásban indítványozza. Ami a Nemzetgyűlés feloszlatását illeti, a köztársasági elnök erre a kormány előterjesztése esetén vagy a nemzetgyűlési képviselők legalább kétötödrészének felterjesztésére jogosult. A parlamentáris demokrácia Íratlan szabályai szerint a kormányt megilleti az a jog, hogy a parlament határozatával szemben a nemzethez fellebbezhessen és evégből az államfőnél a parlament feloszlatását kérhesse. Viszont a parlament számbavehető kisebbségének is meg. kell adni azt a lehetőséget, hogy a nemzet döntéséhez folyamodhassák abban az esetben, ha úgy találja, hogy a parlament összetétele nem fedi többé a nemzeti közakaratot, hanem attól immár eltér. A 11. §-hoz. Az államfői tisztség természetéből folyik a 11. § (i) bekezdésének az a tétele, hogy a köztársasági elnök képviseli Magyarországot nemzetközi viszonylatokban. E tétel következményeként mondja ki ugyanez a bekezdés, hogy az elnök követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki és megadja az idegen konzulok részére a működési engedélyt. Ugyancsak a 11. § (i) bekezdése szabályozza a nemzetközi szerződések kötése terén a köztársasági elnököt megillető jogkört. A főszabály e téren az, hogy a köztársasági elnök a felelős minisztérium útján a külhatalmakkal szerződéseket köthet. Ha azonban a szerződés olyan tárgyra vonatkozik, amelyet alkotmányunk a törvényhozás hatáskörébe utal, a szerződéshez hozzá kell járulnia a Nemzetgyűlésnek is. A hozzájárulás közelebbi módjára nézve különböző megoldások kínálkoznak. Egyes alkotmányok szerint a köztársasági elnök a törvényhozás tárgyaira vonatkozóan csupán a parlament előzetes hozzájárulásával köthet nemzetközi szerződést, amelynek megerősítéséhez a parlament utólagos jóváhagyása is szükséges. A szabályozásnak ezt a módját nem tartom megnyugtatónak. Diplomáciai és külpolitikai okok megkívánhatják valamely nemzetközi szerződésnek meghatározott időpontig való megkötését s ennek szüksége olyan időpontban is felmerülhet, amikor a Nemzetgyűlés nem ül együtt. Attól pedig, hogy a köztársasági elnök a minisztérium útján olyan nemzetközi szerződésre lép, amelyhez a parlament nem járul hozzá, aligha kell tartani, mert a kormányok — nemzetközi tekintélyük megóvása érdekében — nyilván tartózkodni fognak olyan szerződés megkötésétől, amelynek kérdésében a parlament utóbb leszavazza őket. E megfontolásokból kiindulva elegendőnek tartom a törvényhozás tárgyaira vonatkozó nemzetközi szerződés megkötése tekintetében a Nemzetgyűlés egyszeri, de nem előzetes hozzájárulásának megszabását. A megkötés fogalma a fontosabb nemzetközi szerződések rendelkezései értelmében magában foglalja a megerősítő okiratok kicserélését is. Megkötöttnek tehát a nemzetközi szerződés rendszerint csupán a megerősítő okiratok kicserélésével lesz tekinthető, ehhez pedig a 11. § (i) bekezdésének harmadik mondata értelmében amúgy is szükséges a Nemzetgyűlés hozzájárulása. Ehhez képest a köztársasági elnök a felelős minisztérium útján a Nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül megkötheti a törvényhozás valamely tárgyára vonatkozó nemzetközi szerződést ; a minisztérium az aláírt szerződés becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett benyújtja a Nemzetgyűléshez és ha a törvényjavaslat elfogadása a Nemzetgyűlésben, valamint a megerősítő okiratok kicserélése megtörtént, a köztársasági elnök a 9. § értelmében elrendeli a szerződés becikkelyező törvény kihirdetését. A javaslat haHügyi téren nem biztosít a köztársasági elnöknek belátása szerint gyakorolható államfői jogokat. Ezzel összhangban a 11. § (2) bekezdése %