Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

70. szám. 577 a) a körülmények szerint nyilván^ valóan lehetetlen, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik, vagy b) a gyermek anyja a kéjelgést a fogantatás idejében ker esetszerűen űzte. (3) A jelen § értelmében tartásra kötelezett személyt a gyermek eltartása, valamint a szüléssel és az anya terhességével járó költségek ugyanazon szabályok szerint terhelik, amelyeket a 26—31. §-ok a gyermek atyjára állapítanak meg. 33. §. (1) A házasságon kívül született gyermeknek a 32. § (1) bekezdésén alapuló követelése a tartásra kötelezett halálával nem szűnik meg. A gyermek eltartása terheli a tartásra kötelezett örököseit akkor is, ha a gyermek a tartásra kötelezett halála után született. Tartásul azonban a gyermek csak olyan járadékot követelhet, amilyennek szolgáltatására a tartásra kötelezettet a házasságból származó gyermekei, házastársa és volt házastársa részére járó tartás számbavételével a hagyaték alapján kötelezni lehetne. (2) A tartásra kötelezett örököse megválthatja a házasságon kívül született gyermekkel szemben fennálló kötelezettségét oly összeggel, amely a gyermeknek,ha házasságból született volna, atyja hagyatékából kötelesrészül járna. Ha több ilyen gyermek van, a megváltás összegét úgy kell kiszámítani, mintha mindegyikük házasságból született volna. 34. §. (1) A házasságon kívül született gyermek halála után a 32. § (1) bekezdése alapján tartásra kötelezettel, illetőleg annak örököseivel szemben csak olyan követeléseket lehet érvényesíteni, amelyek a múltra szóló " tartás szolgáltatása iránt vagy ily szolgáltatás elmulasztása miatt kártérítés iránt támaszthatók, vagy amelyek az előre teljesítendő és a halálozáskor már esedékessé vált szolgáltatásokra vonatkoznak. (2) Az eltartásra jogosult gyermek Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. I. kötet. temetésének költsége a 32. § (1) be,kezdése alapján tartásra kötelezettet annyiban terheli, amennyiben a költség a házasságon kívül született gyermek hagyatékából ki, nem telik. 35. §. A 32. § (1) bekezdése alapján tartásra kötelezett tartozásáért a szülője kezes módjára felel, amennyiben a tartásra kötelezett egészben vagy túlnyomó részben szülőjének gazdaságában, üzletében vagy más keresőfoglalkozásában fejti ki tevékenységét és. ezért megfelelő díjazásban nem részesül. A szülő kötelezettsége akkor is fennáll, ha a tartásra kötelezett tevékenységében önhibáján kívül ideiglenesen akadályozva van. Peres és nemperes eljárás. 36. §. (1) A jelen törvény alapján indítható peres és nemperes eljárás részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítj a meg. (2) Az igazságügy miniszter az (1) bekezdés alapján kibocsátott rendelettel a polgári peres és nemperes elj árá sr a vonatkozó j ogszabály okát módosíthatja, kiegészítheti vagy hatályon kívül helyezheti. A gyámhatóság eljárása, 37. §. (0 Az anya, illetőleg annak törvényes képviselője — már a gyermek megszületése előtt is — kérheti a gyámhatóságot, hogy a gyermek teljes hatályú elismerését és a gyermek szüleinek házasságkötését a lehetőség szerint mozdítsa elő. (2) A gyámhatóság a kérelemben atyaként megnevezett férfit meghallgatja, hajlandó-e a gyermeket a magáénak elismerni, gondoskodik az elismerő nyilatkozat szabályszerű jegyzőkönyvbe vételéről és arról, hogy az atyai elismerés teljes hatályához a 10. § a), b), d)—f) pontjai értelmében szükséges előfeltételek a lehetőség szerint megteremtessenek. Ha a gyermek szülei házasságának törvényes aka73