Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-5 • Törvényjavaslat Magyarország államformájáról
44 5. szám. Melléklet az Ő. -számú irományhoz. Indokolás a „Magyarország államformájáról" szóló törvényjavaslathoz. ALTALÁNOS INDOKOLÁS. A jelen javaslat törvényerőre emelkedésével Magyarország az európai köztársaságok sorába lép. Amikor Magyarország nemzetgyűlése a nemzet képviseletében évezredes történetének ehhez a fordulópontjához érkezik : elhatározásában nemcsak a jelenlegi politikai helyzet szükségét és célszerűségét veszi fontolóra, hanem visszapillant a nemzet múltjára is. A magyar alkotmány sohasem ismerte az abszolút királyság intézményét. Közjogunk a királyi hatalmat mindig származékosnak tekintette, amelyet a nemzet ruház a királyra. Valahányszor a nemzeti akarat önkorlátozása az uralkodóház trónöröklési jogának megszűnésével végetért, a nemzet mindig élt királyválasztó jogával, amelyet a pragmatica sanctio sem szüntetett meg, hanem csupán felfüggesztett. Már pedig a választott és alkotmányos királyság intézménye mintegy középhelyet foglal el egyfelől az abszolút és örökletes királyság, másfelől a köztársasági államforma között. Alkotmányjogunknak az utolsó évszázadban megnyilatkozó fejlődése a nemzettagoknak a főhatalomban való egyre fokozódó részvételét mutatja. Szemben a régi rendi szervezettel, amely csupán a nemzet egy aránylag szűk rétegét, jogosította fel az ország sorsának intézésében való részvételre ; az 1848-as történelmi fordulat törvénybe iktatta a közvetlen népképviseleti rendszert. E rendszer értelmében a nemzet még megosztotta törvényhozó hatalmát a királlyal. Az 1920 : 1. törvénycikk — bár a régi rend megmerevítését szolgálta — ebben a tekintetben továbbfejleszti a nemzetnek a törvényhozó hatalomban való részesedését, amennyiben az államfőt nem ruházta fel sem a törvényszentesítés, sem az abszolút vétó jogával. Ennek a fejlődésnek betetőzését jelenti a demokratikus köztársaság, amelyben az állami főhatalom legkiemelkedőbb ágát, a törvényhozó hatalmat egyedül a népképviselet: a Nemzetgyűlés gyakorolja. 1918. évi november hó 13. napján megszűnt Magyarországon a királyi hatalom gyakorlása. Az a közjogi provizórium, amely azóta bekövetkezett, arra utal, hogy a királyság intézményének tényleges visszaállítása 1920-ban sem sikerült s azóta sem volt lehetséges. Jelenlegi, ugyancsak ideiglenes közjogi szervezetünk, amely az állam élére államfői jogkörrel a nemzeti főtanácsot állította, világosan jelzi, hogy a monarchia helyreállítása távol áll a nemzeti közakarattól.
