Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-5 • Törvényjavaslat Magyarország államformájáról

5. szám. 45 Bár a magyarság története során a múltban sohasem nyilatkozhatott meg a köztársasági államforma megvalósítására irányuló közakarat, történetünk nem egy mozzanata igazolja, hogy hazánk legjobbjaitól a köztársasági állameszme éppenséggel nem volt idegen. Kossuth Lajos függetlenségi nyilatkozata, a két forradalom kísérlete egyaránt bizonyítja, hogy a köztársasági államrendszer eszméje nemzetünk körében igenis gyökeret vert. A köztársaság intézménye tehát nem áll ellentétben a helyesen felfogott szerves jogfejlődéssel, a. nemzet képviseletére hivatott Nemzetgyűlés akaratának pedig megfelel. Kül- és belpolitikai okok egyaránt sürgetik ennek az államformának hazánkban való megvalósítását. A különböző köztársasági alkotmányok a köztársasági elnök jogkörét részleteiben lényeges eltérésekkel szabályozzák. A jelen törvényjavaslat egyiket sem veszi mintául, hanem hazánk különleges igényeit veszi figyelembe. A köztársaság elnökére ruházza mindazokat a jogokat, amelyek szükségszerűen következnek az államfői tisztség természetéből és közjogi jelentőségéből. A köztársasági elnök hivatott a magyar állam képviseletére, ő gyakorolja — természetesen a felelős minisztérium útján —• a végrehajtó hatalmat, de a Nemzetgyűléssel nem egyenlő jogú és egyenrangú államhatalmi tényező. Jelesül a törvényhozás körül csupán csekélyebb jelentőségű jogok illetik ; nem élhet sem a törvény szentesít és, sem az abszolút vétó jogával, hadüzenetre, békekötésre is csupán a Nemzetgyűlés hozzájárulásával jogosult. Jogállása — a javaslat alább megvilágítandó rendelkezései szerint — megfelel a parlamentáris és demokratikus köztársaságok elnökét megillető jogkörnek. Amidőn Magyarország a reázúdult legsúlyosabb történelmi katasztrófa után, mint a legfiatalabb európai köztársaság lép a világ népei elé : annak a bensőséges meggyőződésemnek és reményemnek adok kifejezést, hogy a magyarság nemcsak új közjogi szervezettel, hanem a demokrácia igaz tartalmától áthatottan folytatja majd az európai népek sorában történelmi hivatását. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. § hoz A törvényjavaslat 1. §-a a népszuverenitás elvét iktatja törvénybe, a magyar népet jelölve meg az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosaként. Az államhatalom legkiemelkedőbb ága a szuverén állami akaratot kifejezésre juttató törvényhozás ; ezt a hatalmat a magyar nép a Nemzetgyűlés útján gyakorolja, amely a demokratikus követelményeknek megfelelően az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján ül össze. A 2. §~hor. A 2. §. (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország államformája a köztársaság. A köztársasági alkotmányokkal összhangban a (2) bekezdés az államfőt köztársasági elnöknek nevezi. Minthogy alkotmányunk nem ismeri a népszavazás intézményét, minthogy továbbá a Nemzetgyűlés az államhatalom legfőbb letéteményese, a népakarat egyedüli megnyilvánulási forrása : ennélfogva az elnökválasztás jogát a Nemzetgyűlés hatáskörébe kellett utalni. A külföldi alkotmányok különböző időtartamban állapítják meg a köztársasági elnök megbízatásának idejét. Sem túl rövid, sem túl hosszú időtartam nem felel meg a közérdeknek. Bár" egészséges parlamentáris demokráciában a köztársasági elnök megválasztása nem jelenthet súlyosabb megrázkódtatást, az kétségkívül bizonyos feszültséget, nyugtalanságot okozhat a közéletben. Éppen