Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-61 • Indítvány

448 61. szám. ereje teljes mértékben nincs kihasználva, de e csekély terület termése sem ele­gendő a birtokos és családtagjának ellátásához. Ebből következik, hogy az ilyen birtokos — családtagjával együtt — megélhetését elsősorban mások birtokán való bérmunkavállalásban találja meg, életfelfogásában és életviszonyaiban tehát a 3 kat. holdon aluli birtokos azonos a munkavállalókkal. A 3—15 kat. holdon gazdálkodók életfelfogásuk, élet- és gazdasági üzem viszonyaik tekintetében már nagyjából egységesnek mondhatók. Az ily birtokosok megélhetését nagyobbrészben a saját birtokukon való gazdálkodás biztosítja és ezeken a területeken már nemcsak a saját;; hanem a segítő családtagok munkaereje is biztosítva és kihasználva van. Az előbbi két birtoknagyságú csoporttól elkülönül azoknak á birtokosoknak a jel­lege, akik -15 kat. holdnál nagyobb területen gazdálkodnak. Ez a terület már teljes mértékben igénybeveszi a birtokos és családtagjainak munkáját, sőt az ilyen területen nagyobbrészben már rendszeresen alkalmaznak bérmunkásokat is. i A mezőgazdasági érdekképviseletnek legfontosabb célkitűzése, hogy megteremtse és biztosítsa a földmívelő társadalom összefogó egyetemességét, kialakítsa és ki­fejezésre juttassa a földmíves társadalom azonos érdekeit. E cél eredményes meg­valósításánakérdekében sorolta a javaslat a választókat a fentebb említett három csoportba, miáltal sikerült elérni azt, hogy a birtokosok egyéni érdekei ily módon egyeztethetők össze legjobban a területhez fűződő nemzetgazdasági érdekkel. Á javaslatnak az a; rendelkezése, hogy a szőlő-, gyümölcs- és kert birtokot a választói csoportba való besorolás szempontjából ötszörös területtel kell számí­tásba venni, általánosságban elfogadott gyakorlati összehasonlításból adódott. A gazdatiszteket — mivel alkalmazásuknál fogva annak a birtokosnak és birtokcsoportnak az érdekeit szolgálják, amelyben alkalmazva vannak — abba a csoportba kell sorozni, amelyikbe munkaadójuk tartozik. 17. §-hoz. E szakasz rendelkezését a 15. §-nál indokoltam és a dolog termé­szeténél fogva külön megokolást nem igényel. A választói jognak személyes vagy meghatalmazott útján való gyakorlása a magánjog általános érvényű szabályain alapul. 18. §-hoz. A javaslatnak az a rendelkezése, amely a községi mezőgazdasági testület tagjainak számát a község választóinak számához viszonyítva állapítja meg, lényegileg egyezik az 1920 : XVIII. tc.-ben foglaltakkal. Az eltérés és az érdekképviseletnek demokratikus felépítése azonban ott jelentkezik, hogy a tes­tületbe a tagokat az egyes választói csoportok saját kebelükből nem egyenlő arányban, hanem a csoportban lévő választók számarányának megfelelően vá­lasztják. Nehogy azonban ez a választási mód feláldozza azt az elvet, amelyet a választói csoportok kialakításánál már kifejtettünk, a javaslat megszabja azt a minimumot is, amelynél az egy-egy csoport által választott tagok száma kevesebb nem lehet. Ez az elv végigvonul az érdekképviseleti szervezet mindhárom tagoza­tának kialakításánál. 19. §-hoz. A közgyűlési taggá választhatóságot megokoltam a 15. §-náI. A képesített gazdának testületi közgyűlési taggá választhatóságát kizárólag az a körülmény indokolja, hogy a javaslat az érdekképviselet minden tagozatánál a legteljesebb mértékben biztosítani akarja a szakértelmet. 20. §-hoz. Az érdekképviseleti szervezet felépítése a demokratikus választáson alapul. Ez biztosítja a széles néprétegekre támaszkodó és megfelelő önkormány­zattal rendelkező érdekképviseleti szervek létesítését. A célszerűség és a szükséges­ség megköveteli azonban, hogy az érdekképviselet szerveinek nem csak választott, hanem hivatalból való tagjai is legyenek, akik hivatva vannak az érdekképviseleti működés szakszerűségének megőrzésére és biztosítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom