Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-61 • Indítvány
61. szára. 449 21. §-hoz. E szakaszban tárgyalt megkülönböztetés azért fontos, mert a tagságjellege eltérő tagsági jogokkal van összekötve. A tagsági jogoknak ezt a megkülönböztetését éppen a demokratikus és az egyetemes érdekképviseleti szempontok követelik. A község mezőgazdasági népességének akarata ugyanis csak a választó tagokon keresztül juthat kifejezésre. A hivatalbóli tagok előre meg nem határozható száma és aránya esetleg megváltoztathatja a testület összetételét és befolyásolhatja a testület demokratikus akaratnyüvánítását. 22. §-hoz. A községi testületek esetleg létesítendő vállalatainak, intézményeinek vagyonkezelése, valamint a mezőgazdasági termelés minél tökéletesebb irányítása indokolják, hogy a testületi tagság nem egy-két évre, hanem hosszabb időre szóljon. A testületi tagság a mezőgazdasági népesség bizalmán nyugszik. Erkölcsi kötelessége tehát a tagoknak, hogy a testület ülésein részt végy ének és az érdekképviselet működését teljes erejükből támogassák. Ez az elgondolás indokolja a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy az a tag, aki á testület üléseiről igazolatlanul távol marad, kizárható, vagy kizárandó. 23. §-hoz. Sok tagot számláló testület eredményes működést csak úgy fejthet ki, ha a testület ügyeinek gyors és hatékony intézésére saját kebeléből a demokratikus választási elvek fenntartása mellett önkormányzati úton különböző szerveket létesít, amelyek kicsiny létszámuknál fogva gyakrabban összejöhetnek és amelyek az ügyek intézésébén mozgékonyabbak, rugalmasabbak. 24. §-hoz. A demokratikus államrend biztosítéka az, hogy a nép nemcsak politikai, hanem gazdasági vonalon is maga irányítja sorsát és biztosítja magának a jogot, hogy az őket érintő kérdésekben az egyéneknek érdekeikkel ellentétes elgondolásai, intézkedései ne érvényesüljenek. Ebből az elvből kiindulva hozta létre a javaslat a nagygyűlést, amely hivatott bírálatot gyakorolni abban a kérdésben, hogy a testület helyesen képviselte-e a mezőgazdaság érdekeit vagy sem. 25—26. §-okhoz. A közgyűlés a községi testületnek legfőbb szerve, irányítója ós ellenőrzője a bizottságoknak, a testület elnökének és a mezőgazdasági titkárnak. Feladata mindaz, amit a javaslat, vagy a testület alapszabályai, valamint egyéb jogszabályok hatáskörébe utalnak. Hogy a testület összes tagjai részt vehessenek a község mezőgazdasági termelésének irányításában, a javas 1 at kötelezővé teszi, hogy evenkint legalább kétszer közgyűlést kell tartani, de ezen túlmenően is a földmívelésügyi miniszter, illetőleg a testület közvetlen felügyeleti hatósága is — ha szükségesnek tartja — a közgyűlés tartását bármikor elrendelheti. 27—28. §-okhoz. A közgyűlés határozatainak és rendelkezéseinek végrehajtója a kevesebb taglétszámú intézőbizottság. Ennek megalakításában is érvényesül az arányos képviselt, de nem hiányzik a szakértelem sem, mert a mezőgazdasági titkáron kívüi a szakügyek tárgyalásánál az intézőbizottságban helyet foglalhatnak az egyes szakágazatok képviselői is. Feladata a testület ügyeinek ellátásán és a közgyűlés határozatainak végrehajtásán kívül minden, amit a javaslat felsorol. 29. §-hoz. A községi mezőgazdasági testület szakszerű működését csak úgy biztosíthatja, hogyha az egyes termelési ágakban elméletileg képzett és gyakorlatilag is jártas egyénekből szakbizottságot létesít. E szakbizottságok létrehívása biztosítékot nyújt arra, hogy egyes termelési ágakon belül minden kérdéssel csak a hozzáértők foglalkozhatnak és csak szakszerű határozatok születhetnek. 30. §-hoz. Az elnök és alelnökök megválasztása is a, demokratikus választási elvek érvényesülésével történik; Nem közömbös sem az állam, sem az érdekképviselet számára, hogy a testületnek és rajta keresztül szerveinek kik az irányítói. Ezeknek a tisztségeknek betöltésére a javaslat tehát akként intézkedik, NemzetgrytiléBi iromány. 1945—1949. I. kötet. . 57 .
