Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-61 • Indítvány
61. szára. 445 tikai felfogásuk tekintetében bármely politikai párthoz is, gazdasági érdekeik ettől függetlenül azonosak. 4. §-hoz. Az 1920 : XVIII., de az 1937 : XVII. törvénycikk is néhány feladattól eltekintve csak általánosságban határozta meg a mezőgazdasági érdekképviselet önkormányzati testületeinek munkakörét. A mezőgazdaságot közvetlenül érintő részletkérdések tárgyalására, megvalósítására és végrehajtására nem adott lehetőséget. E hibát a javaslat úgy küszöböli ki, hogy az általános rendelkezéseken túlmenően. — ha nem is taxatív felsorolással — megjelöli azokat a feladatokat* amelyeket a mezőgazdasági testületeknek a mezőgazdasági termelés, a földbirtokpolitika, a mezőgazdasági szakismeretek fejlesztése, mezőgazdasági kiállítások rendezése, a közteherviselés arányosítása és az általános közgazdasági viszonyok, valamint a mezőgazdasági népesség egyes rétegeinek gazdasági és szociális helyzetének ápolása és fenntartása terén figyelemmel kísérni, tanulmányozni, kezde^ menyezni, közreműködni és megvalósítani kell. Az említett feladatokon kívül a reform megteremti a mezőgazdasági testületeknek a közigazgatással való kapcsolatát is. A mezőgazdasági népesség érdekeit a közigazgatási hatóságok előtt képviseli s ez utóbbiakat szakvéleményekkel és javaslatokkal látja el. Felmerült a gondolata annak, hogy az érdekképviselet működésének hatékonyabbá tétele végett a feladatok taxatíve soroltassanak fel. Bár tetszetősnek és célravezetőnek látszott a kimerítő felsorolás, mégis a megfontolás eredménye az lett, hogy az érdekképviseleti feladatok megjelölése a javaslat keretein túlmenően nem volna helyes. Minél részletesebben akarnók" ugyanis megjelölni a feladatokat, annál jobban korlátozzuk az érdekképviseletet cselekvési szabadságában. Megakadályoznánk ugyanis abban, hogy az idők folyamán jelentkező újabb igényeket kielégíthesse. / 5. §-hoz. Az előző szakasz indokolása során már rámutattam arra, hogy a múltban a mezőgazdasági bizottságok, de általában a mezőgazdasági érdekképviselet működése miért nem volt eredményes. Á javaslat a passzív érdekvédelem helyett az aktív érdekvédelmet építi ki akként, hogy az érdekképviselet tagozatait megfelelő hatáskörrel, egyes ügyekben pedig közvetlen hatósági jogkörrel ruházza fel. Az eddig túlzottan hivatalos központi igazgatás helyett, amelynek nem volt meg a szükséges élő kapcsolata a gazdatársadalom széles rétegeivel, át kell térni alsófokon a gazdatársadalom öntevékenységén alapuló igazgatásra. Szükség van erre azért, mert az önálló gazdaságok, illetve gazdálkodó egyedek számának jelentékeny növekedése miatt a hivatalos igazgatás teendői is annyira fokozódtak, hogy azokat jelenleg központosított szervekkel ellátni nem lehet. A hivatalos igazgatási szerveknek további kibővítésére pedig, az adminisztráció már eddig is erős túlméretezett sége miatt, gondolni nem lehet. A hivatalos központi igazgatás szerepének tehát csak a nagyobb vonalú, általános jellegű rendelkezések megtételére, útmutatások és irányelvek megjelölésére és azok végrehajtásának ellenőrzésére kell szorítkozni. Ezekből az elgondolásokból kiindulva ad lehetőséget a javaslat a f öldmívelésügyi kormányzatnak, hogy a termelés, az állattenyésztés, a földbirtokpolitika, a gazdasági munkaközvetítés és a gazdasági munkaerővel való tervszerű gazdálkodás és általában a mezőgazdaság fejlesztése köréből azokat az ügyeket, amelyek a mezőgazdasági népességet közvetlenül érintik, és amelyeknek intézésében saját akaratukat kívánják érvényesíteni, arra alkalmas időpontban — az érdekelt miniszterrel egyetértve — a mezőgazdasági testületek hatáskörébe utaljon. 6. §-hoz. A f öldmívelésügyi igazgatás körében igen gyakran előfordul, hogy olyan rendelkezéseket kell kiadni, amelyek statisztikai adatokon alapulnak. Ezeknek az adatoknak pontos, gyors és költségmentes összegyűjtését, illetve összeállítását a mezőgazdasági érdekképviselet tudja a legkönnyebben elvégezni.
