Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-61 • Indítvány
446 61. szám. E feladatának végrehajtásával nemcsak a saját, hanem a f öldmíveléstigyi kormányzat működéséhez is értékes segítséget nyújt. A nyilvántartások vezetésére és ezek alapján bizonylatok kiadására irányuló felhatalmazás az érdekképviseleti egység megteremtésének egyik eszköze. 7. §-hoz. Az érdekképviseleti feladatok hiánytalan megvalósítása céljából feltétlenül szükséges, hogy a termelés érdekében^ fontos intézkedéseket az érdekképviselet a maga önkormányzati jogkörében megtehesse és azok végrehajtását ellenőrizhesse. Ebből a célból a javaslat felhatalmazza a vármegyei mezőgazdasági testülteket, hogy működési területükön a mezőgazdasági termelést érintő kérdésekben szabályrendeletet alkothassanak, hogy a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, a jelentkező szükségnek megfelelő gyors és megfelelő intézkedések születhessenek. 8. §-hoz. A mezőgazdasági termelést és az egyes mezőgazdasági termelői csoportokat érintő termelési szerződések létesítésének a törvényes érdekképviseleti szervezet hatáskörébe utalása azt a célt szolgálja, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva a termeltetőknek és a szerződő felek részére a termelés és értékesítés vonalán egy bizonyos összhangot biztosítson, egy »normát« létesítsen. Vitás esetekben az érdekképviselet által megállapított »norma« szerződések az irányadók és kedvezőtlenebb feltételekkel kötött szerződések bírói úton nem érvényesíthetők 9. §-hoz. A gazdasági éJet fejlődése során előfordulhatnak olyan esetek, amelyek, a gazdasági viszonyok változásaiból adódnak és ennélfogva ezeket a törvényalkotás során figyelembe venni nem lehetett. Ezért e szakasz rendelkezésében felhatalmazást kap a minisztérium, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletet a közigazgatási hatóságok törvényes jogkörébe tartozó, a mezőgazdaságot vagy mezőgazdasági lakosságot érintő közfeladatok ellátásával, továbbá törvények vagy rendeletek végrehajtásával is megbízza. 10. §-koz. Már az 5. §. megokolásánál rámutattam arra, hogy az eddig túlzottan központias földmívelésügyi igazgatás határkörébő] ki kell venni a termelés körébe vágó és gyakorlati jellegű igazgatási feladatokat és ezeket reá kell ruházni a törvényes mezőgazdasági érdekképviseletre. E feladatok közhatalmi feladatok, amelyeknek ellátásához hatósági jogkör kell és amelyek maradéknélküli végrehajtása csak úgy biztosítható, ha az ilyen feladatkört ellátó érdekképviseleti szerv, közhivatalnak minősül. 11. és 12. §-hoz. A múltban a közigazgatási hatóságok, hivatalok legtöbb esetben a mezőgazdaságot érintő kérdésekben a szakközegek meghallgatása nélkül határoztak. Ennek a mezőgazdaságot súlyosan érintő eljárásnak kiküszöbölésére ad lehetőséget a javaslat azzal az intézkedésével, hogy a hatóságok és hivatalok kötelesek a működési területükön lévő érdekképviselet véleményét minden a mezőgazdaságot vagy a mezőgazdasági népességet érintő ügyben meghallgatni és a tett intézkedéseit a testülettel közölni, de hasonlóképpen köteles a mezőgazdasági érdekképviselet is a hatóságok és hivatalok megkereséseit elintézni. A javaslat e rendelkezéseivel a mezőgazdasági érdekképviselet és a közigazgatási hatóságok működésének összhangját kívánja szolgálni. Ebből következik tehát az érdekképviseletnek az a joga is, hogy a közigazgatási hatóságoknak és a hivataloknak a mezőgazdaságra sérelmes határozatai ellen jogorvoslattal élhet. 13. §-hoz. Már az általános indokolás során mondottam, hogy »demokratikus államban a nép maga irányítja sorsát«. Ebből az elvből kiindulva biztosítja a javaslat, hogy az érdekképviselet a törvényhozás és a kormányhatalom felé nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem az ország közgazdasági életét közelről érintő egyéb — teherviselési, vámpolitikai, kereskedelmi elvi jelentőségű — kérdésekben is javaslatokkal élhessen, illetőleg kötelezően meghallgattassék. Ha ennek ellenére a törvény hozás elé terjesztett törvényjavaslatban a törvényes érdekképviselet
