Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-57 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről" szóló 50. számú törvényjavaslat tárgyában
57. »Earn. 389 (») A tulajdonos az iparügyi miniszter határozatának közlésétől számított tizenöt nap alatt nyilatkozni köteles, hogy a határozatot hajlandó-e végrehajtani, illetőleg végre tudja-e hajtani. Ha a tulajdonos nyilatkozatát nem terjeszti elő vagy ha nyilatkozatában azt jelenti ki, hogy a határozatot nem hajlandó, illetőleg nem tudja végrehajtani, végül ha a határozatot a megszabott — és indokolt kérelmére esetleg meghosszabbított — határidő alatt nyilatkozata ellenére nem hajtja végre, az energiatelepet, távvezetéket, illetőleg a villamos energia elosztására szolgáló berendezést állami tulajdonba lehet venni. (3) Ha a Kúrián alakult különbíróság (1931: XVI. te. 60. §) az iparügyi miniszter kérésére folyamatba tett eljárása során a tulajdonos gazdasági - helyzetének és az összes körülményeknek gondos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos az (1) bekezdés alapján kiadott határozat végrehajtására jogos érdekeinek sérelme nélkül képes lett volna és azt ennek ellenére megtagadta, vagy elmulasztotta, az iparügyi miniszter a tulajdonost a kártalanítás ötven százalékáigterjedhető pénzbírsággal sújthatja. A pénzbírságból befolyó összeg az Országos Energiagazdasági Alapot (1931:XVI. te. 58. §) illeti. 9. §. (1) Amennyiben az ország villamos energiagazdálkodásának érdekében szükséges, az iparügyi miniszter bármely közhasználatú villamosmű engedélyesét, illetőleg fenntartóját kötelezheti, hogy a biztonság követelményeinek meg nem felelő emergiatelepén, távvezetékén, illetőleg a villamos energia elosztására szolgáló berendezésén a biztonságossá tételhez megkívánt munkálatok elvégzéséről gondoskodjék. (a) Ha az engedélyes, illetőleg a fenntartó a villamosmű tulajdonosa, a további eljárásra a 8. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha az engedélyes, illetőleg a fenntartó a villamosműnek nem tulajdonosa, a 8. § (2) és (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdésben említett jogkövetkezmény helyett vele szemben az engedélyokirat (működési engedély) visszavonásának (1931 : XVI. te. 50. §) van helye, a (3) bekezdés.alapján reá kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig a villamosműből elért utolsó havi nyers jövedelem tizennyolcszorosa. (4) Az előbbi bekezdés esetében az iparügyi miniszter a villamosmű tulajdonosát az engedélyes, illetőleg fenntartó által el nem végzett munkálatok elvégzésére kötelezheti. A további eljárásra a 8. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 10. §. (1) Ha az ország villamos energiagazdálkodásának érdekében szükséges, az iparügyi miniszter bármely köz- vagy saját használatú villamosmű tulajdonosát energiatelepének, illetőleg távvezetékének meghatározott mértékű bővítésére kötelezheti. (2) Ha a villamosmű tulajdonosa az előbbi bekezdés alapján elrendelt és a villamosmű teljesítőképességét legalább negyven százalékkal növelő bővítést az iparügyi miniszter által megállapított feltételekkel a saját költségén végrehajtja, a villamosmű energiatelepét, illetőleg távvezetékét a bővítés elrendelésétől számított tizenöt éven belül a jelen törvény 1. §-ának (2), illetőleg 2. §-ának (2) bekezdése alapján állami tulajdonba venni nem lehet. (3) Ha a villamosmű tulajdonosa a bővítést a saját költségén nem hajlandó, illetőleg nem tudja végrehajtani, a végrehajtásról az iparügyi miniszter gondoskodhat ; a bővítés költségei ebben az esetben az államot terhelik. A bővített villamosműnek az állam olyan arányban lesz társtulajdonosa, amilyen arányban a bővítési munkálatok befejezése után a bővítésre fordított költség a villamosmű értékéhez áll. Ha a bővítés folytán keletkezett jövedelemtöbblet a vülamosmű
