Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-57 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése az "egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről" szóló 50. számú törvényjavaslat tárgyában

390 57. szám. jövedelméből az államra a tulajdoni arány szerint eső részt meghaladja, az államnak a jövedelem arányos része helyett a bővítés következtében előállott jövedelemtöbbletre van igénye. Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a Kúrián alakított különbíróság dönt. (4) Ha a villamosmű tulajdonosa az (Í) bekezdés alapján reárótt kötelezettségnek nem megfelelően tesz eleget, a kötelezettség kielégítő teljesítéséről a 7. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell gondoskodni. (5) Bérlet vagy haszonbérlet esetében a bérlő, illetőleg a haszonbérlő a bővítés végrehajtását tűrni köteles. Ha a felek a bővítés folytán indokoltnak mutatkozó bér- vagy haszonbéremelés mértékében megegyezni nem tudnak, azt bármelyik fél kérelmére a Kúrián alakított különbíróság állapítja meg. A különbíróság ítéletének közlésétől számított harminc nap bármelyik fél jogosult a bérletet vagy haszonbérletet hat hónapi időtartamra felmondani. (6) A (2) bekezdésben meghatározott mentesség a villamosmű tulajdonosát abban az esetben is megilleti, ha az 1. § (2), illetőleg a 2. § (2) bekezdése alá eső energiatelepének vagy távvezetékének — a villamosmű teljesítőképes- K ségét legalább negyven százalékkal növelő — bővítését a saját elhatározásából, az (1) bekezdés alapján történő kötelezés nélkül hajtja végre. Ebben az esetben a mentesség időtartamát a bővítéshez megkívánt építési engedély (1931 : XVI. te. 17. §) kiadatásától kell számítani. 11. §. (1) Ha valamely közvagy saját használatú villamosmű a gazdaságosság követelményeinek nem felel meg, az iparügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium elrendelheti a villamosmű megfelelő korszerűsítését, végső esetben pedig működésének korlátozását, esetleg teljes megszüntetését is. A villamosmű működésének korlátozását vagy teljes megszüntetését azonban csak akkor lehet elrendelni, ha az állam a szükségelt villamos energiát az addigiaknál nem kedvezőtlenebb feltételekkel rendelkezésre bocsátja. Annak megállapításában, hogy a villamos energiának az állam által történő rendelkezésre bocsátása feltételei az addigiaknál nem kedvezőtlenebbek-e, a villamosmű fennmaradó tőketerheit is figyelembe kell venni. A villamosmű működésének korlátozását vagy megszüntetését elrendelő határozat ellen a Kúrián alakított különbírósághoz halasztó hatályú felszólamlásnak van helye. (2) Ha a villamosmű tulajdonosa az elrendelt korszerűsítést a saját költségén nem hajlandó, illetőleg nem tudja végrehajtani, a korszerűsítésről az állam költségén az iparügyi miniszter gondoskodhat. A korszerűsített villamosmű tulajdona és jövedelmének megoszlása tekintetében a 10. §. (3) bekezdését, a korszerűsítés nem megfelelő végrehajtása, illetőleg a bérlet és haszonbérlet esetében követendő eljárást illetően pedig a 10. § (4), illetőleg (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 12. §. (1) Az iparügyi miniszter a villamosművek üzem- és üzletvitelét, az általuk alkalmazott árszabásokat, a villamos energiaszolgáltatás feltételeit és a villamosművek egyéb kötelezettségeit felülvizsgálja és mindezekre nézve egységes irányelveket állapít meg. A villamosművek tulajdonosai, engedélyesei, illetőleg fenntartói kötelesek az irányelveket megtartani. (2.) Amennyiben az iparügyi miniszter az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat alapján az engedélyokiratban, illetőleg az energiaszolgáltatási szerződésben meghatározott egységárak megváltoztatását tartja szükségesnek, az érdekelteket az egységárak megváltoztatására hívja. fel. Ha az érdekeltek a felhívásnak a megszabott határidő alatt nem tesznek eleget, az iparügyi miniszter az ügyet a Kúrián