Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
292 45. szám. telének újjáépíteni, amelyek miatt a munkafegyelem fenntartására nagyobb szükségünk van, mint történelmünk során bármikor volt. Hà a nemzet ennek ellenére éppen most mond le a munkafegyelem fenntartásának olyan eszközeiről, amelyek nélkül a régi Magyarország a munka rendjét sokkal kedvezőbb körülmények közt nem tudta fenntartani, ezzel kifejezésre juttatja megingathatatlan bizalmát abban, hogy a magyar munkásság az ország újjáépítéséből reá háruló feladatot minden kényszer nélkül a saját szabad akaratából teljesíti. Azt hiszem, hogy a magyar munkásság számára a múlt sérelmeiért éppen a nemzetnek ilyen nehéz körülmények közt kifejezett feltétlen bizalma lesz a legszebb elégtétel és meg vagyok győződve arról, hogy a szabad magyar munkásság ezt a bizalmat önként magára vállalt tökéletes fegyelemmel és az országépítő munka lankadatlan folytatásával hálálja meg. IL RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz: A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy azok a jogszabályok, amelyek szerint egyes munkavállalókat magánjogi szerződésen alapuló szolgálati viszony megkezdésére, folytatására és magánjogi szerződésben vállalt munka teljesítésére hatósági intézkedéssel közvetlenül kényszeríteni lehet, hatályukat vesztik. Hatályukat vesztik a § szerint azok a jogszabályok is, amelyek szerint magánjogi szerződésen alapuló szolgálati viszony megkezdésének vagy folytatásának megtagadása, magánjogi szerződésben vállalt munka nem teljesítése vagy nem kellő teljesítése miatt egyes munkavállalók ellen bűnvádi eljárásnak van helye. A § ( 3 ) bekezdése példaszerűen felsorolja azokat a legfontosabb jogszabályokat, amelyek az ismertetett rendelkezések értelmében hatályukat vesztik. A hatályukat vesztő jogszabályok közül az 1876 : XIII. te. 24. §-a szerint azt a cselédet, aki a szerződésben vállalt szolgálatba beállani a törvényben meghatározott jogos ok nélkül vonakodik, arra a gazda kívánatára hatóságilag kéli kényszeríteni. Ugyanennek a törvénycikknek 25. §-a értelmében azt a cselédét, akivel szemben a 24. § értelmében alkalmazott kény szerrendszabály ok nem vezetnek célhoz, pénzbírsággal és elzárással kell fenyíteni. Ez a § arról is rendelkezik, hogy a szerződésszegő cseléd a gazdának okozott kárt köteles megtéríteni. Minthogy a szerződésszegő fél a kártérítésre az általános magánjog szabályai szerint is köteles, ennek külön kimondására szükség nincs ; ezért a §-nak ezt a rendelkezését a lényeges rész hatályon kívül helyezése után felesleges lenne hatályban tartani. A 36. § szerint az olyan cseléd ellen, aki szerződésszerű vagy a törvény 35. §-ának második bekezdésében meghatározott kötelezettségének teljesítését bármilyen ürügy alatt megtagadja, a gazda kívánságára a hatóság kényszerrendszabályokat alkalmazhat. A §-nak a kártérítésre vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban utalok a 25. § hasonló rendelkezése kapcsán előadottakra. A törvény 57. §-a szerint azt a cselédet, aki szolgálatát a szerződésben kikötött idő előtt a törvényben meghatározott ok nélkül elhagyja, a gazda kívánságára a hatóság köteles a szolgálatba való visszatérésre kényszeríteni, ezenfelül bírsággal és elzárással kell . fenyíteni. A büntetést rögtön végre kell hajtani, ha a gazda a cselédet vissza heni fogadja ; ellenkező esetben a büntetést csak a szolgálati idő letelte utári kell végrehajtani s ezt a körülményt az elbocsátólevélben meg kell jelölni. A § további rendelkezései szerint a gazdát nem lehet arra kényszeríteni, hogy a szolgálatból jogos ok nélkül idő előtt kilépő cselédjét visszafogadja és bér, valamint élelem fejében többet adjon neki, mint amennyi a tényleges szolgálat ideje alatt járt neki. Ezek a rendelkezések, valamint a szerződésszegéssel a gazdának okozott kár megtérítésére vonatkozó rendelkezés az általános magánjogi szabályok azonos rendelkezései
