Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről

45. szám. 293 folytán feleslegesek, ezért a § többi rendelkezésével együtt történő hatályon kívül helyezésük indokolt. A 1Ö5. és a 106. § az 1898 : II. te. 78. §-ában foglalt rendelkezés folytán most már csak a házi napszámosok tekintetében van hatályban. A 105. § szerint a napszámos munkáját önkényesen el nem hagyhatja ; ha ez mégis megtörténnék, a munkaadó kívánságára a község bírája vagy helyettese, illetőleg a rendőri hatóság a munkába nyomban visszaállítja. A § második bekezdése, amely szerint a napszámos díjából a munkában nem töltött idő aránya szerint levonásnak van helye, az általános magánjog azonos rendelkezése folytán felesleges és az első bekezdés ismertetett rendelkezésével való kapcsolata folytán bántó is, hatályon kívül helyezése tehát indokolt. A 106. § szerint azt a napszámost, aki gyakrabban hagyja el önkényesen az elvállalt munkát és akinél az ismételt figyelmeztetések nem használnak, munkakerülő csavargónak kell tekinteni ; az ilyennel az illetékes rendőri hatóságnak kell elbánnia. A 107. § szerint azokat a munkáltatókat és munkavállalókat, akik a törvény rendelkezéseit áthágják, pénzbírsággal és elzárással kell büntetni. A törvénynek azok a rendelkezései, amelyek meg nem tartása miatt a munkáltató ellen bűnvádi eljárásnak van helye, olyan elemi szociálpolitikai követelményéét tartalmaznak, amelyeknek büntető jogszabályokkal való kikényszerítése nem kifogásolható, ezzel szemben a munkavállalókat kötelező rendelkezések, amelyek meg nem tartása miatt a § szerint bűnvádi eljárásnak van helye, á szolgálati vagy más munkaszerződés, tehát magánjogi szerződés teljesítésének módját szabályozzák, ezért a §-nak a munkavállalókra vonatkozó rendelkezését a törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni. A 109. § szerint azt a cselédet, mezei munkást és napszámost, aki a gazdáját tettlegesen bántalmazza, az ellen fellázad, annak ellenszegül, jogos parancsainak teljesítését megtagadja, amennyiben a cselekmény a büntetőtörvény szerint nem büntetendő, pénzbírsággal kell fenyíteni. Ebben a §-ban különösen élesen domborodik ki a munkavállalók jogegyenlőségének sérelme : olyan bántalmazás esetén, amely miatt mást nem lehet megbüntetni, a munkavállalót nemcsak a szolgálatból lehet azonnali hatállyal elbocsátani, hanem még pénzbírsággal is lehet sújtani. A törvény itt a munkavállalónak szerződésellenes magatartását ellenszegülésnek, lázadásnak, a munkáltatónak a munkavállalóhoz intézett felhívását parancsnak nevezi ; ha a kifejezések árnyalatainak nem is tulajdonítunk túlzott jelentőséget, lehetetlen észre nem venni, hogy a szokatlan csengésű szavak a munkavállaló emberi méltóságának ma már fenn nem tartható aláértékelését takarják. Az 1884 : XVTI. te, 159: §-a szerint azt a segédet és gyári munkást, aki a munkájából jogtalanul kilép, az iparhatóság visszahozathatja, kötelessége teljesítésére szoríthatja, sőt ezenfelül pénzbüntetéssel is sújthatja. Ezt a jogszabályt közel három évtized óta gyakorlatban nem alkalmazták s a kereskedelmi miniszter több esetben kimondta, hogy a hatálya tényleg megszűnt. Minthogy azonban ez az álláspont vitatható, a jogbizonytalanság elkerülése végett kívánatos a törvényszakasz hatályon kívül helyezése. Az 1898 : II. te. 37. §-a a munkahelyén igazolatlanul meg nem jelenő vagy onnan jogtalanul eltávozó mezőgazdasági munkás karhatalommal való elővezetését teszi lehetővé; A 38. § szerint, ha a munkások a munka megkezdését vagy folytatását, általában a szerződés teljesítését jogos ok nélkül megtagadják, ellenük kihágás miatt bűnvádi eljárásnak van helye; az eljárás folyamán hozott ítélet fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A 39. § szerint, ha a munkások — bár erre alapos okuk nincs — munkaeszközeik vagy segédmunkások nélkül jelennek meg, vagy ha a munkát a munkáltató nyilvánvaló megkárosítása céljából, illetőleg azért, hogy a szerződéstől való felmentésüket, vagy a bér megjavítását