Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
45. szám. 291 rövidesen sor kerül, egyelőre azonban ez nem lehetséges. Azok a törvények ugyanis, amelyek hatályon kívül helyezéséről és pótlásáról szó van, a munkajog általános szabályait az egyes foglalkozási ágakban kiegészítő különleges jogszabályokat tartalmazzák. Köztudomású, hogy munkajogunk általános szabályai.is korszerű reformra szorulnak és egységes szerkezetbe foglalásuk is szükségesnek mutatkozik. Ennek a kettős feladatnak a megvalósítása a munka törvénykönyvére vár, amelynek előkészítése folyamatban van. Az említett törvényekkel szabályozott munkaviszonyok területén átmeneti jellegű jogszabályok alkotására addig is sor kerülhet, de törvénybe kívánkozó, állandó jellegű különleges munkajogi szabályok előkészítése csak akkor kezdődhetik meg, ha a munka törvénykönyve elkészült és a munkajog korszerű általános szabályai, amelyeket a különleges jogszabályok majd kiegészítenek, ismeretesek lesznek. A fentebb felsorolt törvényekbe foglalt azok a jogszabályok azonban, amelyek egyes munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértik, addig sem maradhatnak a demokratikus Magyarország élő jogrendjének részei, amíg az említett törvények egészének hatályon kívül helyezésére és korszerű, új törvényekkel való pótlására sor kerülhet. Nem lehet kétséges, hogy abban a korban, amelyben magánjogi kötelezettség teljesítésének biztosítására a kötelezett személye ellen irányuló közvetlen hatósági kényszerintézkedést általában nem szabad igénybevenni, minden olyan jogszabály, amelynek alapján egyes munkavállalókat a magánjogi szolgálati szerződésben vállalt szolgálati viszony megkezdésére és folytatására, az elvállalt munka teljesítésére hatósági intézkedéssel, elővezetéssel stb. kényszeríteni lehet, sérti az érdekelt munkavállalók egyéni szabadságát. Az sem lehet vitás, hogy minden olyan jogszabály, amely egyes munkavállalók ellen kényszerintézkedés alkalmazását vagy büntetés kiszabását teszi lehetővé olyan magatartás miatt, amellyel azonos természetű magatartás miatt más állampolgár ellen hasonló kényszerintézkedés alkalmazásának vagy büntetés kiszabásának nincs helye, sérti a jogegyenlőség elvét. Ha helyes — amint hogy helyes — az a felfogás, hogy a munkavállaló és a munkáltató a nemzeti termelés céljainak megvalósításában együttműködő egyenlő értékű embertársak, akkor minden olyan jogszabály, amely azon a feltevésen alapul, hogy a munkáltató a kötelességét önként is teljesíti, a munkavállaló ellenben csak hatósági intézkedésekkel kényszeríthető kötelessége teljesítésére, tehát a munkáltatónál alacsonyabb értékű ember, az érdekelt munkavállalók emberi méltóságát is sérti. Uz a megállapítás fokozottan érvényes az olyan jogszabályra, amely a munkavállaló emberi méltóságát önmagában is sértő hatósági kényszerintézkedés alkalmazását a másik szerződő fél, a munkáltató akaratától teszi függővé. Az a törvényjavaslat, amelyet ezennel a t. Nemzetgyűlés elé terjesztek, kimondja, hogy az ilyen jogszabályok mind hatályukat vesztik. A magyar munkásság, különösen a mezőgazdasági munkásság hosszú és eddig nem eredményekben, hanem csak szenvedésben gazdag küzdelmet folytatott ezért a törvényjavaslatért. Az igazságot osztó történelem most a t. Nemzetgyűlésnek alkalmat ad arra, hogy a megalázott magyar munkásságnak és mindazoknak, akik a törvényjavaslat értelmében hatályukat vesztő jogszabályok alapján sérelmet szenvedtek vagy az azok hatályon kívül helyezése érdekében folytatott küzdelem során sebeket kaptak, teljes elégtételt szolgáltasson. Ez az elégtétel nemcsak a sérelmes jogszabályok hatályon kívül helyezésének tényében, hanem a hatályon kívül helyezés időpontjában és egyéb körülményeiben is megnyilvánul. Mi ugyanis most a rombadöntött hazánkat olyan viszonyok közt vagyunk kény37*
