Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről

2Ö0 45. szám. nincs. Az a szabadság és egyenlőség, amely a munkást ebben a rendszerben a törvények szerint megilleti, a gazdasági viszonyok kényszere alatt a munkás terhére igen lényeges eltorzulást mutat, a jogi szabadság az esetek többségében gazdasági kényszerűséget, a jogi egyenlőség a munkás számára a legtöbbször kiegyensúlyozhatatlan gazdasági egyenlőtlenséget takar. De a jogi szabadság és a jogi egyenlőség, amelyet ez a rendszer a munkások milliói számára biztosít, mégis olyan nagy érték, amelyet a munkásság jelentőségének megfelelően megbecsül és amelyről lemondani nem hajlandó. A szabad bérmunka rendszerében a munkás jogi szabadságát a valóságban megkötő és kizsákmányolását továbbra is lehetővé tevő gazdasági hatalmi viszonyok kiegyensúlyozására törekszik a negyedik munkarendszer, amely még csak kialakulóban van, ép ezért a jellegzetes vonásai még nem foglalhatók össze. A különböző munkarendszerek a történelem folyamán egymástól élesen nem különültek el, egymás mellett is fennállottak akként, hogy a kor uralkodó vonását mégis az egyik rendszer túlnyomó érvényesülése szabta meg. így szabad bérmunka volt a rabszolgarendszer és a jobbágyság korában is, viszont a rabszolgarendszer egyes helyeken fennáUott még akkor is, amikor a kapitalizmus kialakulása után túlnyomóan a szabad bérmunka rendszere érvényesült. •A különböző munkarendszeréknek ez az egymásba folyása magyarázza meg, hogy Magyarországon a XIX. század végén és a XX. század elején, amikor már a szabad bérmunkarendszer volt uralkodónak tekinthető, keletkeztek olyan jogszabályok, amelyek a rabszolgarendszer és a jobbágyság elkésett kisugárzásainak tekinthetők. Ezek a jogszabályok — a cseléd és a gazda közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. te, az ipartörvény (1884 : XVII. te.) a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közti jogviszony szabályozásáról szóló 1898 : II. te, a vízimunkálatoknál és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról szóló 1899 : XLI. te, a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899 : XLII. te, az erdőmunkásokról szóló 1900 : XXVIII. te, a dohánytermelők és dohánykertészek közti jogviszony szabályozásáról szóló 1900 : XXIX. te, a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : XLV. te —lehetővé teszik, hogy egyes munkavállalókat hatósági intézkedéssel lehessen a szolgálati viszony megkezdésére vagy folytatására, a szolgálati szerződésben elvállalt munka teljesítésére kényszeríteni, a munka nem teljesítése vagy meg nem felelő teljesítése miatt büntetéssel lehessen sújtani, a munkáltató a munkás felett fegyelmi jogkört gyakoroljon, munkástársai ellen kémkedésre használhassa fel stb. Az említett jogszabályok — miként az a felsorolásukból is-kitűnik — elsősorban a mezőgazdasági munkapiac területén vannak hatályban és gyakorlati jelentőségük is főleg ebben a Vonatkozásban volt. A jobbágymunkaerőtől megfosztott nagybirtok gazdasági fejlődésében messze elmaradt a nagyipartól, ezért nem tudta, nem akarta és a mezőgazdasági munkanélküliek nagy száma miatt, valamint a politikai és a gazdasági erőviszonyok alakulása következtében nem volt kénytelen vállalni a szabad bérrendszer oly fokú megvalósítását, ameddig az ipari fejlődés eljutott. így alakult ki a magyar jogalkotásnak és szociálpolitikának az a jellegzetes kettőssége, amely a mezőgazdasági és az ipari munka megítélésében a legújabb időkig megnyilvánult és amely az ipari munkások által kivívott előnyöket a mezőgazdasági munkásoktól a mezőgazdaság különleges helyzetére hivatkozással megtagadta. Azok a törvények, amelyek az említett jogszabályokat tartalmazzák, nemcsak szociálpolitikai, hanem gazdasági szempontból is a maguk egészében elavultak. Teljes hatályon kívül helyezésükre és korszerű új törvénnyekkel való pótlásukra