Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-45 • Törvényjavaslat a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről

45. szám. 289 Melléklet a éS. számú irományhoz. Indokolás „a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A más részére teljesített emberi munka történetében négy nagy rendszert szokás megkülönböztetni. Ezek között első a rabszóigarendszer. A rabszolgarendszer korában a személyes szabadságától megfosztott munkás az ura vagyonának része, nem jogalany, hanem jogtárgy volt. Személyével, tehát munkájával is az ura korlátlanul rendelkezhetett, kizárólag az urától függött, hogy mikor, hol, mit és mennyit kellett dolgoznia. A rabszolgát ura a neki kiosztott munka elvégzésére erőszakkal is kényszeríthette s ha munkájával kapcsolatban kifogás volt ellene, meg is büntethette. A rabszolgának az urával szemben csak tartásra volt igénye, munkájáért egyébként díjazást nem kapott. A második rendszerben, a jobbágyság korában a földmíves a maga földjét a maga eszközeivel művelte, köteles volt azonban bizonyos meghatározott munkát, robotot a földesúr részére végezni és emellett— sokszor elviselhetetlenül terhes j— dologi szolgáltatásokat is teljesíteni. A földesúr a jobbágyot a robot elvégzésére kényszeríthette s a jobbágynak munkájáért díjat nem fizetett. A jobbágy személyes szabadságát egyébként a törvények csak annyiban korlátozták, hogy a szabad költözködés jogát s ezzel azt a lehetőséget, hogy a földesúr hatalma alól magát kivonja, időnként és helyenként elvonták a jobbágytól. A jobbágy valóságos helyzete azonban nemcsak a törvényektől, hanem az egyes országok gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális viszonyainak alakulásától is függött és ezekhez képest helyenként és koronként szabadsága a törvényes szabályokat messze meghaladó korlátozás alá esett. A harmadik nagy munkarendszer a szabad bérmunka rendszere. Ebben a rendszerben a munkást a törvények szerint teljes szabadság illeti meg, azzal lép szabad magánjogi szerződés alapján munkaviszonyba, akivel akar, olyan feltételek mellett vállal munkát, amelyeket elfogad, a magánjogi szerződésben vállalt munkakötelezettséget ugyanúgy kell teljesíteni, mint bármely más magánjogi kötelezettséget és a teljesítését is ugyanolyan szabályok szerint lehet kikényszeríteni, tehát a munkás személye ellen irányuló közvetlen hatósági kényszerintézkedésnek helye Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. I. k8tet. 37