Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-42 • Törvényjavaslat az államháztartásnak az 1946. évi január hó 1. napjától az 1946. évi október hó 31. napjáig terjedő viteléről
42. szám. 265 Az állami közigazgatás és az állami üzemek 1945. évi kiadásai és bevételei főcsoportok szerint részletezve és az alakulásukra ható tényezők ismertetésével megvilágítva, a következők voltak : , Állami közigazgatás. Kiadások. • Millió pangó ' % Személyi járandóságok 86.395*9 9*50 Nyugellátások ., . 7.704*7 0*85 Hozzájárulások ... 10.760*0 1*18 Dologi (üzemi) kiadások 95.997*6 10*56 Átmeneti kiadások ... 667.476*6 73*40 Beruházások '. 35.679*9 3*92 Államadósságok . . ... 5.394*6 0*5 9 Összesen.. 909.409*3 100*— A személyi járandóságok összege részben az alkalmazottak létszámától, részben az illetmények és egyéb járandóságok mérvének megállapításától függ. Az alkalmazottak létszáma az 1945. év folyamán az igazolási eljárások eredményéhez képest, az ország határain túlra távozottak visszatéréséből következően új intézményekhez, vagy távollevők helyére új alkalmazottak felvétele folytán állandó változáson ment át s így megfelelő létszámadat közlésére alig van lehetőség. Az állami alkalmazottak illetményét alapvetően a 2.500/1945. M. E. számú rendelet szabályozta, amely az eddigi különböző fizetési rendszereket egységesítette, a tisztviselőket és altiszteket egységes fizetési rendszerbe sorolta be, az alkalmazottak automatikus előlépését biztosította, a lakáspénz-osztályok számát 6-ról 3-ra csökkentette, à lakáspénz összegét fizetési osztálycsoportonként állapította meg, a különböző közszolgálati alkalmazotti kategóriák családi pótlékát egységesen, állapította meg. Az év folyamán különböző rendeletek műszaki pótlékot létesítettek, szabályozták a katonai szolgálatot teljesítő, hadifogságba esett vagy más okból szolgálattételben akadályozott alkalmazottak és családtagjaik illetményét, a tanulmányi családi pótlék kifizetésének módját, a bírói képesítési pótlékot, a bírósági működési pótlékot, az egyetemi tanári pótlékot, a nevelési pótlékot, a Budapesten szolgálatot teljesítő alkalmazottak közlekedési segélyét és a pénzérték romlásának figyelembevételével többízben emelték az illetményeket, illetőleg egyszeri segélyeket engedélyeztek. Az államháztartás súlyos helyzete következtében a személyi járandóságok százalékos aránya jelentős mérvben csökkent s az illetményemelések az áremelkedést nem mindig követték nyomon. Kétségtelenül megállapítható, hogy az állami alkalmazottak az infláció súlyának viselésében erősen kivették részüket. A nyugellátásokat alapvető módon• ugyancsak^ a 2.500/1945. M. E. számú rendelet szabályozta, amely szerint a nyugdíj kiszámításánál annak a fizetési osztálynak legalacsonyabb fizetési fokozatára megállapított fizetést kell alapul venni, amely az alkalmazott utolsó állásának felelt meg. A rendelet megszüntette a nyugdíjra, nyugbérre és özvegyi nyugdíjra vonatkozó egyes korlátozásokat. A családi pótlékot a tényleges szolgálatban álló alkalmazottakéval egyenlő öszszegben állapította meg s özvegyi nyugbért rendszeresített. A nyugdíjak az illetményemelésekkel együtt s azok arányában az év folyamán többízben emelkedtek. Nèmsîetgynlési iromány. 1945—1949. I. ^ötet. '4
