Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-42 • Törvényjavaslat az államháztartásnak az 1946. évi január hó 1. napjától az 1946. évi október hó 31. napjáig terjedő viteléről
266 42. szám. Az önkormányzatok alkalmazottainak éè nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások összegére a fentemlített rendelkezések voltak kihatással. A dologi jellegű kiadások között a kiküldetési és átköltözködési illetményekre — közelebbről a fuvarpénz felszámítására, viteldíjmegtérítésre — vonatkozóan rendeleti úton történt intézkedés. A »dologi és üzemi kiadások« rovaton elszámolt munkabérek mérvét a kollektív munkabér szerződések keretei és a béremelésre vonatkozó rendeletek szabták meg. Az anyaghiány, a készletek állandó fogyása, a termelés nehézségei, a külkereskedelem akadályozottsága s ezenfelül az áruüzérkedés, valamint természetszerűen a pénzérték állandó romlása folytán az anyagárak egyre emelkedtek, ami a dologi kiadások növekedésére vezetett. A dologi kiadások között szerepelnek egyes helyreállítási és berendezési kiadások is. A közigazgatási kiadások között legnagyobbak az átmeneti kiadások. Ezek közé tartoznak és itt vannak elszámolva az újjáépítési munkálatok egyes kiadásai, az elmúlt év rendkívüli körülményeiből származó kiadások és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével felmerülő összes kiadások. Az 1945. évben az állam sok olyan kiadást volt kénytelen teljesíteni, amely rendes viszonyok között nem terhelte volna az államháztartást. Az államhoz hasonlóan súlyos helyzetbe jutottak az önkormányzatok, — a városok, különösen a székesfőváros, vármegyék, községek— amelyeknek támogatására 63.062*1 millió pengő kiadást okozott. Közellátási és ártartási célok elérését szolgálta a kötött élelmiszergazdálkodás költségeinek viselése 17.785*6 millió pengő összegben. Termeléspolitikai és ugyancsak ártartási szempontok tették szükségessé a szénbányavállalatok állami támogatását, ami 15.645*7 millió pengő kiadást okozott. A lerongyolódott ipari és mezőgazdasági munkásság méltányos áron felruházását célozta az iparügyi tárca népruházati akciója, az év végéig 8.991*5 millió pengő kiadással. Az ipari termelés megindítása érdekében a hitelszervezet működésének megkezdése előtt az állam iparindítási kölcsönöket nyújtott a vállalatoknak. Az átmeneti kiadások legnagyobb részét a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével felmerülő kiadások teszik. Ezek a kiadások a következők: A külüg yminisztérium költségvetésében : a Szövetséges Ellenőrző Bizottság költsége .. 33.382 millió pengő. Az iparügyi tárca költségvetésében : a Vörös Hadsereg ipari ellátása 21.756*3 » » ipari jóvátétel .. '.....• 273.976*9 » » A közellátásügyi (illetőleg földmívelésügyi tárcánál a Vörös Hadsereg élelmiszerellátása 60.272*4 » » mezőgazdasági jóvátétel ! 13.622*6 ,, » » összesen. . 403.010*2 millió pengő, amely összeg a közigazgatási kiadásoknak 44*32 %-a, az összes állami kiadásoknak 37*81 %-a. E számokból kitűnően az ország a fegyverszüneti egye2menyben vállalt kötelezettségeinek minél nagyobb mérvben igyekezett eleget tenni. A beruházások majdnem kizárólag újjáépítési munkálatokkal felmerülő kiadások. Legnagyobbmérvű beruházások a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca keretében voltak, nevezetesen a hídroncsok kiemelése és a hidak helyreállítása, építése, utak helyreállítása. Ezeken kívül több tárcánál voltak jelentős épület helyreállítási munkálatok. Az államadósságok kiadásai főként kamatfizetésből és egyes ,kölcsönök visszafizetéséből, illetve konverziójából származnak.
