Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-2 • A Nemzetgyűlés szabályainak előkészítésére kiküldött bizottság jelentése a Nemzetgyűlés ideiglenes házszabályai tárgyában

10 2., szám. 33. §. (i) A javaslatok általános vitája so­rán a bizottsági előadó és az esetleges kisebbségi vélemény előadója után az egyes pártok kij elölt szónokait illeti meg a felszólalás joga. Minden egyes párt egy kijelölt szónokot állíthat, akinek nevét az illető tárgy vitájának megkezdése előtt a Nemzetgyűlés elnökénél be kell jelenteni. A Nemzetgyűlés többi tagjai Szólás végett az ezzel megbízott jegy­zőknél a jelentkezés norrendjében irat­koznak fel. Szólásra feliratkozni csak az illető tárgy napirendre tűzése után a Nemzetgyűlés nyilt ülésében lehet. (2) A kijelölt szónokokat az egyes pártok nagyságának megfelelő sorrend­ben, de váltakozva kell szólásra fel­hívni éspedig úgy, hogy az előadó után a javaslat ellen, ha pedig kisebb­ségi vélemény is van, a kisebbségi vélemény előadójának felszólalása után a javaslat mellett szólásra jogosult ki­jelölt szónokot kell elsőnek felhívni. A kijelölt szónokok után a feliratkozott képviselőket ugyancsak váltakozva il­leti meg a szó és közülök aszerint kell a szónokot a javaslat mellett vagy ellen felhívni, hogy az utoljára felszólaló kijelölt szónok a javaslat mellett vagy ellen beszélt-e. (3) Az egyes felszólalások az általá­nos vita során 1—1 óra hosszáig, a részletes vita folyamán pedig 15—15 percig tarthatnak. Ez az időtartam vita nélkül hozott határozattal egy­ízben és ugyancsak 1 óra hosszára illetőleg 15 percre meghosszabbítható. 34. §. (1) A minisztereket, miniszteri meg­bízottakat és a bizottsági előadókat kivéve mind az általános, mind a részletes vita során mindenki csak egyszer szólalhat fel. (2) A miniszterek az 1848 : III. t.-c. 28. §-a alapján bármikor felszólalhat­nak. A miniszterek megbízottai, akiket a Nemzetgyűlésnek előre be kell je­lenteni, továbbá a bizottsági előadók a szükséges felvilágosítások megadása végett a tárgyalás során, valamint a vita bezárása után is szót kérhetnek. (3) A~ Jjeszédidőt korlátozó rendel­kezések nem vonatkoznak a miniszte­rekre, a bizottsági előadókra és a mi­niszteri megbízottakra. 35. §. Bármely javaslat napirendre tűzé­sekor, vagy a vita folyamán bármikor a miniszter vagy 60 képviselő indít­ványt tehet aziránt, hogy az illető javaslatot a Nemzetgyűlés általános­ságban záros határidőben tárgyalja le, illetőleg annak tárgyalását az indít­ványban megjelölt időpontig fejezze be. A határidő tekintetében a kijelölt szónokok felszólalásait követő napnál rövidebb időpontot javasolni nem lehet. Az indítványra a Nemzetgyűlés a leg­közelebbi ülés elején vita nélkül dönt. Ha a Nemzetgyűlés az indítványt elfo­gadja, a napirend tárgyalására úgy ezen, mint a következő üléseken leg­alább 8 órát kell fordítani. 36. §. (1) A javaslatok részletes tárgyalása §-kint történik. A részletes tárgyalás során a képviselők indítványt, ellen­indítványt, vagy módosítást terjeszt­hetnek elő, amelyet azonban az illető ügy általános vitájának megkezdéséig az elnöknél írásban be kell nyújtaniok. (2) A részletes tárgyalás során a fel­szólalások ugyancsak váltakozva tör­ténnek, de olymódon, hogy elsősorban azokat a képviselőket illeti meg válta­kózva a szó, akik indítványt, ellen­indítványt, vagy módosítást nyújtot­tak be. (3) Ha a tárgyalás alatt álló §-hoz a minisztereken és a bizottsági elő­adókon kívül még négy képviselő hozzászólt, bárki indítványozhatja a vita bezárását. Az indítványt szóval kell megtenni. Az indítványról a Nem­zetgyűlés vita nélkül dönt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom