Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-2 • A Nemzetgyűlés szabályainak előkészítésére kiküldött bizottság jelentése a Nemzetgyűlés ideiglenes házszabályai tárgyában

2. szám. 11 37. §. (i) Az elnök előzetes engedélye alap­ján mindazok felszólalhatnak, akik : a) személyes megtámadás visszauta­sítása, b) félreértett szavaik helyreigazítása címén szólni kívánnak. (2) Az elnök előzetes hozzájárulása nélkül is joguk van felszólalni azok­nak, akik az ügyrend valamely rendel­kezésének a fennforgó esetre való alkal­mazása céljából kívánnak szólni. , (3) Az egyes felszólalások 15—15 percig tarthatnak. 38. §. A szónokoknak attól a tárgytól, amelynek jogcímén az ügyrend alapján felszólal, eltérni nem szabad. Ha ez ellen vét az elnök őt figyelmezteti, há­romszori figyelmeztetés után pedig tőle a szót megvonja. III. Fejezet. Az önálló indítványok. 40. §. (1) Minden képviselőnek joga van az elnökhöz önálló indítványt benyújtani. Az indítványt írásba foglalva kell be­terjeszteni. Az indítvány benyújtásá­ról az elnök a legközelebbi ülés elején jelentést tesz s a Nemzetgyűlés vita nélkül dönt, hogy az indítványt tár­gyalás alá veszi-e vagy sem. (2) Ha a Nemzetgyűlés az érdem­leges tárgyalást elrendeli, az indítványt nyomban is tárgyalás alá veheti, amely esetben az előadó tisztét a bizottsági előadót megillető jogkörrel az indít­ványozó tölti be. (3) Ha az indítványt a Nemzet­gyűlés előkészítés végett valamely bi­zottsághoz utasítja, az indítványozó annak tárgyalásában a bizottsági tago­kat megillető jogkörrel részt vehet, szavazati joga azonban nincs. TV. Fejezet. Az interpellációk. 41. §. (1) Interpellációt szóban A/agy Írás­ban lehet előterjeszteni. Az interpellá­ciót az interpellaciós könyvbe be kell jegyezni. Interpellációt bejegyezni csak a legközelebbi interpella ciós napra lehet. Ugyanabban a tárgyban egy­egy interpellációs napra senki sem je­gyezhet be több interpellációt. (2) Az elnökhöz be kell terjeszteni az interpellációnak az interpelláló kép­viselő által sajátkezűleg aláírt szabatos írásbeli szövegét i% Mind a szóbeli, mind az írásbeli interpelláció csak a rövid tényleírá«t és az erre alapított kérdéseket tartalmazhatja. Azokat az interpellációkat, amelyek az ügyrend rendelkezéseinek nem felelnek meg, az elnök saját hatáskörében visszautasítja s erről a Nemzetgyűlésnek jelentést tesz. Ilyen esetben, ha az illető kép­viselő kívánj a, az elnök kérdést intéz a Nemzetgyűléshez aziránt, megen­gedi-e az interpelláció előterjesztését vagy sem. A kérdésről a Nemzetgyűlés vita nélkül dönt. . . • 2* 39. §. (1) A tanácskozás végén az elnök azt befejezettnek nyilvánítja és szavazásra teszi fel a kérdést. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. (2) A Nemzetgyűlés a feltett kérdés­ről rendszerint egyszerű szavazással dönt. (3) 60 jelenlévő képviselő írásban előterjesztett kérelmére névszerinti sza­vazást kell elrendelni. (i) Minden jelenlévő képviselő sza­vazni köteles. Az elnök csak szavazat­egyenlőség esetében szavaz. (5) A Nemzetgyűlés határozataival szemben semmiféle óvásnak vagy ellen­mondásnak helye nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom