Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
871. szám. •75 vagyonának felhasználásával szerezzen magának az engedélyes elleni jelzálogos követelésére kielégítést. Kétségtelen, hogy a jelzálogos hitelező jogának a haszonbérre korlátozása nélkül a gyógyszertárak haszonbérbeadása nagymértékben meg lenne nehezítve, már pedig a 14. §. a haszonbérbeadást főként oly méltánylást érdemlő esetekben engedi meg, amelyekben nem lenne kívánatos, hogy a jelzálogjog annak útjában álljon. Egyébként is a haszonbérben a hitelező ugyanazt a fedezetet kapja meg, amelyet több költséggel a 42. §. (2) bekezdése értelmében történő kényszerű haszonbérbeadás esetében elérhetne. A hitelező tehát nem a haszonbérbeadással szemben általában, hanem csak azzal szemben szorul védelemre, hogy őt túlságosan alacsony haszonbér — esetleg csupán színleges — kikötésével kijátsszák. Az engedélyes (tulajdonos) ilyen eljárása azonban nyilván a hitelező kielégítési jogának a jelen §. (2) bekezdésében tiltott csorbítását jelentené, amivel szemben a megfelelő védelmi eszközökről a 45. §. {2) bekezdése alapján kibocsátásra kerülő rendeletnek és a haszonbérbeadásnak a 14. §. (e) bekezdése alapján megáHapításra kerülő részletes szabályainak lesz módjuk gondoskodni. A haszonbérlő által a haszonbérleti szerződés értelmében letett biztosíték a haszonbér behajtásának a megkönnyítésére szolgál. Természetes tehát, hogy a haszonbérkövetelésnek a jelzálogos hitelező fedezetévé tétele a biztosítéknak az ő javára lekötését is maga után vonja. A javaslat ezt kifejezetten ki is mondja, egyfelől kétségek elkerülése céljából, másfelől avégből, hogy az engedélyes (tulajdonos) a biztosítékot a hitelező hátrányára a haszonbérlővel kötött megállapodással fel ne oldhassa. Az, hogy a haszonbér és a biztosíték a jelzálogos hitelező fedezete, természetesen nem fogja a haszonbérleti jogviszonynak a rendes lebonyolítását megzavarni. Az engedélyes (tulajdonos) mindaddig, amíg a hitelezővel szemben fizetési kötelezettségének eleget tesz és nem kerül sor ellene irányuló végrehajtási lépésekre, a haszonbért szabadon felveheti ós felhasználhatja, a haszonbérleti viszony megszűnése után pedig a célját már betöltött biztosítékot a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül visszaadhatja. A (3) bekezdés éppen úgy, mint az (1) bekezdés csupán azoknak a vagyoni értékeknek tüzetes meghatározását célozza, amelyekből a hitelező — ha erre sor kerül — kielégítést kereshet. A él. §-hoz. Azokat a módozatokat, amelyek szerint a jelzálogos hitelező a jelzálogjog fedezetéből a kielégítését szerezheti, a javaslat különválasztva szabályozza a reáljogú és a személyjogú jogosítvány esetére. Reáljogosítvány esetében a gyógyszertári jogosítványból és a gyógyszertárhoz tartozó vagyontárgyakból álló jogi egység a végrehajtás tárgya, amely akár árverési értékesítés tárgya is lehet, éppen úgy, mint ahogy az ingatlanon alapított jelzálogjogon alapuló kielégítési jog gyakorlásának is az árverési eladás a rendszerinti útja. A jelzálogos hitelező azonban nem köteles a jog gyakorlásának ezt az útját választani, hanem beérheti azzal, hogy a végrehajtást a jogosítványon alapuló haszonvételekre korlátozza, vagyis nem véglegesen vonja el a jogosítványt a tulajdonostól, hanem csak a jogosítvány alapján húzható hasznokat biztosítja magának arra az időre, amíg ezekből a követelésének kielégítését megkapja. Ez a lehetőség is megvan az ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében is. Személyjogú jogosítvány esetére a javaslat a végrehajtásnak csupán a haszonvételekre korlátozott módját engedi meg, ami a jogosítvány személyhezkötöttségéből következik. Mindkét esetre közös — a gyógyszertár közegészségügyi intézet jellegéből folyó — szabály, hogy a hitelezők kielégítési jogának gyakorlása sem szüntetheti meg a gyógyszertár közérdekű funkciójának folytonosságát. Mario*
