Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

76 8Í1. szám. pedig erre vezetne, ha a törvény megengedné a 40. §. (i) bekezdésében felsorolt vagyontárgyaknak az egyenkinti értékesítését, pl. a gyógyszerkészlet, a berendezési tárgyak elárverezését. A javaslat a gyógyszertári jelzálogjog létesítését úgy egyezteti össze az 1908: XLI. t.-c. 2. §-a 8. pontjában a gyógyszertári felszerelésre megállapított végrehajtás alóli mentességgel, hogy — a végrehajtás alóli mentességet megállapító fennálló jogszabályokon túlmenően — a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó egyes vagyontárgyaknak ingók módjára való végrehajtás alá vonását általában kizárja, de a szabályában összefoglalóan nyomban utal is a javaslatnak egyes egyéb rendelkezéseire, amelyek ez alól az elv alól kifejezetten kivételt tesznek. Ilyen kivétel van: 1. a haszonbérlő ellen vezetett; 2. egyes, a javaslatban külön megjelölt követelésekre korlátozott (43. §.) végrehajtás esetére; 3. arra az esetre., ha a gyógy szer tiári jogosítvány nincs a gyógyszertárak hiteltörzskönyvébe bejegyezve (44. §.). A most ismertetett]*}. (3) bekezdése az első kivételt állítja fel. A haszonbérlő tartozásainak behajtása céljából nem lehet a gyógyszertári vagyont, mint jogi egységet végrehajtás alá vonni, viszont amennyiben a 40. §. (1) bekezdése alá eső vagyontárgyak egy része a haszonbérlő tulajdonát alkotja, nincs okunk arra, hogy a hitelezőknek ezekből való kielégítését a fennálló jogon — különösen az 1908 : XLI. t.-c. 2. §-ának 8. pontján —túlmenően korlátozzuk. Meg kell még említenem, hogy a gyógyszertárhoz tartozó vagyontárgyaknak az az egybekapcsoltsága, amelyet a javaslat most ismertetett §-a még a végrehajtás folyamán is megóvni törekszik, szétesik a jogosítványnak a 19. §. eseteiben beálló megszűnése nyomán. A jogosítvány nélkül az üzem nem folytatható, s ezért a többi vagyontárgyak együtt tartása legfeljebb abból a szempontból kívánatos, hogy valamely új engedélyes a vagyontárgyak együttes megszerzése útján könnyebben kezdhesse még gyógyszerészi tevékenységét. Hogy ilyen esetben az egyes vagyontárgyak külön-külön is végrehajtás alá vonhatókká válnak,, voltaképen nem is kivétel a jelen §. (2) bekezdésének általános elve alól. Megoldásra szoruló kérdés azonban, vájjon olyankor, amikor a jogosítvány a 19. §. (3) bekezdésében szabályozott meghosszabbítás után anélkül szűnik meg, hogy a jelzálogos hitelezők kielégítést kaptak volna, a jelzálogos hitelező a jogi egység szétesése után megtartsa-e a kielégítési elsőbbséget az egyes vagyontárgyakra, vagy pedig az ingók módjára lefoglalás lehetővé válása után versenyre keljen azokkal a hitelezőkkel, akiknek jelzálogjoguk nincsen. Ennek a kérdésnek a megoldását a javaslat a 45, §-ának (2) bekezdése alapján kibocsátandó rendelet számára tartja fenn. Ugyancsak a rendelet fog gondoskodni azoknak a módozatoknak a szabályozásáról is, amelyek mellett az új engedélyes — esetleg törvényes elővásárlási jog gyakorlásával — a gyógyszertár berendezését, felszerelését és anyagkészletét együttesen a végrehajtási tömegből meg fogja szerezhetni. A 42. §-hoz. A javaslat a végrehajtási módozatok megállapítása után magának a végrehajtásnak a menetét szabályozza arra az esetre, ha a gyógy szertári jogosítvány a hiteitörzskönyvbe be van jegyezve. Az első ily tárgyú rendelkezés az ingatlanra vezetett végrehajtás megfelelő szabályával egyezik meg. Ha a végrehajtást olyan hitelező javára rendeli el a bíróság, akinek jelzálogjoga még nincsen, a jelzálogjog egyenesen, mint végrehajtási jelzálogjog fog a végrehajtás foganatosításakor keletkezni. Ha viszont a már bejegyzett jelzálogjog alapján kerül sor a végrehajtásra, a bejegyzett jelzálogjogra utalással csupán azt kell - a törzskönyvbe feljegyezni, hogy a jelzálogos hitelező végrehajtási jogot szerzett. A végrehajtás további menetére is általában az ingatlan végrehajtás szabályai lesznek megfelelően alkalmazhatók, a kisebb jelentőségű, de mégis szükségesnek c,