Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
64 871. szám. való időleges mentesítésükre. Az erre vonatkozó részletes szabályok kibocsátását az (s) bekezdés rendeleti útra tereli. Ha az engedélyes betegsége miatt vagy más okból tartósan nem képes gyógyszertárát személyesen vezetni, a gyógyszertár vezetéséről kétféleképen lehet gondoskodni : haszonbérbeadás útján, amikor a gyógyszertárvezetés szempontjából az engedélyes helyébe a haszonbérlő lép, vagy úgy, hogy az engedélyes a gyógyszertár vezetésére a javaslat rendelkezéseinek megfelelően vezetőt alkalmaz. A (Ö) bekezdés szerint csupán azokban az esetékben lehet vezető alkalmazásával gondoskodni a személyjogú gyógyszertár vezetéséről, amikor az engedélyes haszonbérbe is adhatná a gyógyszertárat. Erre a 14. §. értelmében akkor van módja, ha 60. életévét már betöltötte vagy a gyógyszertár vezetésében tartós munkaképtelensége gátolja vagy ha a gyógyszertárat méltánylást érdemlő egyéb okból nem vezetheti személyesen. Ha az engedélyes 60. életévének elérése okából válik szükségessé vezető alkalmazása, nem merül fel olyan kérdés, amiben hatóságnak kellene döntenie. Leghelyesebb tehát, ha ebben az esetben az engedélyes csupán bejelenteni köteles azt, hogy gyógyszertára vezetésére erre jogosult gyógyszerészt alkalmazott; a bejelentésnek természetesen az alkalmazott vezető adatait is tartalmaznia kell. Más a helyzet akkor, ha munkaképtelenség vagy egyéb okból vált szükségessé az, hogy az engedélyes a gyógyszertár vezetését másra bízza. A munkaképtelenség fennforgását vagy az egyéb méltánylást érdemlő okot igazolni kell s ennek elbírálása a hatóság mérlegelésére tartozik. Ez tette szükségessé annak kimondását, hogy a vezető alkalmazásához a 14. §. (i) bekezdésének b) és c) pontja esetében a belügyminiszter engedélye szükséges. A felügyeleti hatóságoknak nyilván kell tartaníok, hogy az egyes gyógyszertáraknak személyszerint ki a vezetője ; ezekre az adatokra már csak a gyógyszertár helyes vezetésének ellenőrzése, illetőleg az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele miatt is szükség van. < A személyes vezetésre vonatkozó kötelezettség kijátszását kívánja a (7) bekezdésnek az a rendelkezése megakadályozni, amely kimondja, hogy az az engedélyes vagy tulajdonos, aki gyógyszertárát nem személyesen vezeti, más gyógyszertárat sem vezethet és más gyógyszertárban alkalmazást sem vállalhat. A 25. §-hoz. A gyógyszerek kiszolgáltatása alapos szakértelmet, gondosságot és lelkiismeretességet igényel. A gyógyszerek nem közömbös anyagok, így az esetleges tévedés a betegre súlyos hátránnyal járhat. Nemcsak a gyógyszerek elkészítését, hanem még a kész, kiszerelt alakban forgalombakerülő gyógyszerek kiszolgáltatását sem lehet gyógyszerészi képesítéssel nem bíró személyekre bízni, mert az ilyen gyógyszerek is könnyen összetéveszthetők. A gyógyszerek készítésével kapcsolatos munkálatok egy részében azonban igénybe lehet venni a gyógyszerészi képesítéssel nem bíró személyek munkáját is. Hogy melyek azok a munkálatok, amelyek kisebb-nagyobb részét az üyen személyek elvégezhetik, rendeleti úton is csak körvonalakban állapítható meg. Éppen ezért szükség van annak a kimondására, hogy ilyen munkálatokat az említett személyek csak gyógyszerész felügyelete alatt végezhetnek. A javaslat a gyógyszerek azonosságának és minőségének biztosítása érdekében még tovább megy, amikor kimondja, hogy a gyógyszertárban foglalkoztatott gyógyszerészi képesítéssel *nem rendelkező személynek működéséért — magán ezen a személyen felül — felelősség terheli azt a gyógyszerészt is, aki az alkalmazott felett a felügyeletet ellátni köteles. A felügyelet ellátására kötelezett gyógyszerész alatt vagy az erre a gyógyszertár vezetője által kijelölt gyógyszerészt vagy — ilyen megbízatás hiányában — magát a vezetőt kell érteni. Már az 1876 : XIV. törvénycikk is felelőssé tette a gyógyszerészt munkájáért. Ezt a felelősséget a javaslat most pontosabban meghatározza, amikor kimondja,
