Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
42 871. szám. csökkent, úgyhogy ezidőszerint mintegy 5 millió pengő a kihitelezett összeg. A nagymértékű hitelkorlátozás a fedezet kérdésével állott összefüggésben. A gyógyszerészek legtöbbje ugyanis a gyógyszertári jogosítványon kívül egyéb fedezettel nem rendelkezett, maga a jogosítvány pedig a kölcsön fedezetéül nem szolgálhatott. így alakult ki az áruhitelnek egy olyan válfaja, amely burkoltan a pénzkölcsönt helyettesítette, még pedig á gyógyszerészekre igen kedvezőtlen feltételek mellett. A gyógyszerész ugyanis árubeszerzése tekintetében ahhoz a gyógyárunagykereskedőhöz volt kötve, aki a rendes áruhitelen felül is hajlandó volt hitelezni, ezenfelül a hitelezésnek ez a módja az árut megdrágította. A hitelre pedig a gyógyszerészeknek az előadottakon felül szükségük volt azért is, mert a közegészségügyi igazgatás az utóbbi években, sőt mondhatni már évtizedek óta mindig fokozattabb és fokozottabb követelményekkel lépett fel a gyógyszertárrakkal szemben. A vonatkozó szabályok oly berendezés és felszerelés beszerzését és fenntartását írják elő, amelyek birtokában a gyógyszerészek a gyógyszereket mindenkor a legtökéletesebben el tudják készíteni. Ugyanakkor a gyógyszerek (főleg a gyógyszerkülönlegességek) száma is rendkívüli mértékben megnövekedett, tehát a gyógyszerész arra kényszerült, hogy a réginél sokkal nagyobb áruraktárt tartson készenlétben. Az egészségügyi igazgatás követelményeinek kielégítése és a nagyközönség érdekében szükséges kellő áruraktár fenntartása ma már igen jelentékeny tőke befektetését teszi szükségessé. Az állam, illetőleg a nagyobb tömegek érdekét szolgáló társadalombiztosítási intézetek is jelentősen igénybe veszik a gyógyszertárak anyagi erejét. így a közgyógyszerellátás, valamint a betegségi biztosító intézetek — mivel nem esetről esetre, készpénzzel fizetnek — állandóan nagyobb összeggel tartoznak a gyógyszertáraknak, ami egyébként elkerülhetetlen, mert a gyógyszerkiszolgáltatástól a számla kifizetéséig már csak az adminisztrációs tennivalók elvégzése miatt is, mindenkor hosszabb idő telik el. Ugyancsak jelentősebb összegeket kénytelenek a gyógyszerészek a gazdasági cselédek részére kiszolgáltatott gyógyszer ára fejében kihitelezni. A háborús gyógyszerellátási nehézségek leküzdésében is — különösen eleinte — nem csekély szerepe volt a gyógyszertárak áruraktárának, mert enélkül a gyógyszerellátásban már sokkal korábban és sokkal nagyobb mértékben mutatkoztak volna az eddiginél jelentősebb nehézségek. A gyógyszerészi hitel biztosítására a tervezet az ingó jelzálog és az ipari jelzálog tekintetében fennálló törvényi rendelkezések figyelembevételével azt a megoldást választja, hogy a közforgalmú gyógyszertári jogosítványokról az engedélyes (tulajdonos) vagy a gyógyszertárral egyébként rendelkezni jogosult személy kérelmére közhitelességű nyilvános hiteltörzskönyvek vezetését rendeli el. Amennyiben a gyógyszertári jogosítvány engedélyese (tulajdonosa) vagy a gyógyszertárral egyébként rendelkezni jogosult személy a jövőben kölcsönt kíván igénybe venni, annak fedezetéül a jogosítványt jelzáloggal terheli. A jelzálogjogot a törzskönyvbe jegyzik be. A gyógyszerészi hitelkérdésnek a tervezett értelemben való megoldása jelentékeny mértékben fog hozzájárulni a nemzeti életben tevékenyen résztvevő tulajdonosi kar gazdasági megerősödéséhez. Emellett nem kell majd tartani attól sem, hogy a gyógyszerészek túlzott összegű hitelek igénybevétele folytán túlságosan eladósodnak. A törvényjavaslat ugyanis az eddigi törvényes rendelkezéstől eltérőleg a személyjogú gyógyszertári jogosítvány visszavonását is lehetővé teszi, amely esetben a visszavont jogosítvány a visszavonás előtt jelzálogjogot szerzett hitelezők javára legfeljebb a visszavonástól számított két év tartamára marad fenn. Ez a korlátozó rendelkezés a könnyű kihitélezéseknek mindenesetre elejét fogja venni.
