Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
871. szám. 37 működésével gyakorolták. A hatósági orvosoknak ebbeli szerepkörét később az 1936: IX. törvénycikk alapján kiadott 900/1936., illetőleg 100/1939. B. M. számú rendeletek állapították meg. Ezek a rendeletek az ellenőrzés, a gyógyszertárvizsgálat részleteire nem terjednek ki. így hát a gyógyszertárvizsgálat rendje maradt a régiben úgy, ahogyan azt az 1876 : XIV. törvénycikk alapján kiadott rendeletek (22.370/1883. és 75.641/1893. B. M. sz.) előírták. Az ilyetén módon gyakorolt ellenőrzés általános higiéniai és egészségügyi közigazgatási szempontból megfelel ugyan, de gyógyszerészeti szakszempontból nem kielégítő, mert a hatósági orvosnak a gyógyszerek vegyi vizsgálatában, illetőleg ellenőrzésében megfelelő szakképzettsége nincs, a gyógyszereket tehát szakszerűen ellenőrizni nem képes. A gyógyszerek szakszerű vizsgálatának, illetőleg ellenőrzésének kérdése régóta vajúdó problémája a gyógyszerészi működés ellenőrzésének. A 22.925/1919. N. M. M. számú rendelet a gyógyszerek, illetőleg a gyógyszertárak vizsgálati módszereinek elméleti és gyakorlati tanítását törölte az új rendszerű tiszti orvosi tanfolyam tananyagából, mert a tanfolyamon e tárgykörből adható képzés nem lehet elegendő arra, hogy az alapos vegyészeti képzettségű gyógyszerészek munkáját a tiszti orvos ebben a vonatkozásban megfelelően ellenőrizni tudja. Ennek a hiánynak pótlásául azonban sem a törvény, sem rendelet mindezideig nem intézkedett. Mindössze annyi történt, hogy a volt népjóléti és munkaügyi miniszter leiratban hívta fel a tiszti főorvosok figyelmét, hogy a gyógyszertárak ellenőrzésének szakszerűségét biztosítandó, gyógyszertárvizsgálataiknál a lehetőség szerint vegyék igénybe kiváló gyógyszerészek önkéntes szakértői munkáját. E felhívás csupán egy-két törvényhatóságban érte el a célját. De ezenfelül újabb nehézségek jelentkeztek a gyógyszertárak ellenőrzése körül amiatt is, hogy a vizsgálatok a gyógyszeralapanyagoknak egyszerű minőségi vizsgálatán kívül időközben az elkészült gyógyszerek mennyiségi vizsgálatával bővültek ki. A gyógyszertárak ellenőrzése kérdésének új irányt szabott az Országos Közegészségügyi Intézet létesítése (1925 : XXXI. törvénycikk), illetőleg az Intézet chemiai osztályának munkaprogrammja, amelyben a gyógyszerkülönlegességek vizsgálata mellett a gyógyszertárak munkájának szakszerű ellenőrzése is szerepelt. Eleinte csupán a gyógyszertárvizsgálatok alkalmával felmerült kétes esetekben küldöttek be a tiszti főorvosok ellenőrzés céljából gyógyszermintákat. Később a tiszti főorvosi értekezleteken hangzottak el kívánságok, amelyek az Országos Közegészségügyi Intézetnek az ilyen természetű munkába való hatékonyabb bekapcsolódását kívánták. így fejlődött ki a kötelező hatósági gyógyszertárvizsgálatokkal kapcsolatban beküldött gyógyszeres készítmények, chemikáliák és galenikumok, továbbá a vényekre elkészített gyógyszerek laboratóriumi ellenőrzése. E vizsgálatok száma 1936-ban már az 1200-at is elérte. A gyógyszerészeti szakmunkába azonban az Intézet akkor kapott igazi betekintést, mikor az Országos Társadalombiztosító Intézettel, majd később a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével kötött szerződéses megállapodás értelmében a biztosítottak, illetőleg igényjogosult családtagjtai& részére orvosi vényre gyógyszertárakban elkészített gyógyszeres készítményeket kezdte mennyiségi szempontból vizsgálni. Az ilyen vizsgálatok száma a megállapodás szerint évi 1400, illetőleg 500, összesen tehát 1900 volt. Nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy a rendszeres ellenőrzés eredményeként a kifogásolt gyógyszerek arányszáma 25—30 %-ról kb. tíz év alatt 14—-15 %-ra csökkent. Az Országos Közegészségügyi Intézet gyógyszertárakat ellenőrző munkáját a helyszíni szemlék teszik teljessé. E szemlék — amelyek az 1940 : VI. törvénycikk, illetőleg az ebben foglalt felhatalmazás alapján kiadott 750/1940. B. M. számú
