Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-870. Törvényjavaslat a gyógyszerészi rendtartásról

870. szám. 9 A (2) bekezdés a gyógyszerészi működés irányelveinek a fennálló jogszabályok keretén belül való megállapítását a képviseleti közgyűlésre bízza, azonban a közérdek szempontjainak teljes mértékben való érvényesülése érdekében a megállapított szabályzat hatályosságához a belügyminiszter jóváhagyását írja elő. A gyógyszerészi működés irányelveinek megállapítására adott felhatalmazás módot ad a kamarának a közérdeket hatékonyan szolgáló működési szabályzat megalkotására. A gyógyszerészi működés követelményei jogszabályban nem sorolhatók fel kimerítően annál is kevésbbé, mivel ezek a követelmények a tudomány fejlődésével párhuzamosan mindinkább pontosabban meghatározhatókká válnak. A szaktestület a tagok tapasztalata segítségével közvetlenül érzékeli valamely újabb követelmény felmerülését és így a kamara — már csak az egységes eljárás érdekében is — igyekszik megalkotni, az újabb követelmény kielégítését biztosító szabályzatot. A 3. §-koz. Az (1) bekezdés a kamara szerveit sorolja fel. A kamara egyes szerveinek-feladatával a jelen §. további bekezdései és a 7. §. foglalkozik. A bizottságok jelentőségét illetően az alábbiakat tartom szükségesnek külön is kiemelni. A kamara működésének számottevő része a bizottságokban fog lezajlani. A javaslat tartózkodik a bizottságok felsorolásától, mert nem állapítható meg előre, hogy mely bizottságokra lesz szükség. Tekintettel azonban arra, hogy a kamarai tagok három olyan csoportba tartoznak, melyeknek érdeke bizonyos részletkérdésekben nem azonos, szükség lesz egy, az esetleges érdekellentétek kiküszöbölésére alkalmas bizottságra. Egyeztető bizottságot kell tehát létesítenünk egyrészt a kamarai tagok között esetleg felmerülő konkrét viszályok lehető kiküszöbölésére, illetőleg feloldására, másrészt az önálló és magánalkalmazotti gyógyszerészekből álló osztályok netalán egymással ellentétes álláspontjának kiegyenlítésére. Ennek az egyeztető bizottságnak különös feladatai közé tartozik a munkafegyelem biztosítása és az alkalmazottat védő jogszabályok rendelkezései kijátszásának megakadályozása, valamint a munkát és munkatársat kereső kamarai tagok nyilvántartása és elhelyezkedésük, illetőleg szükségletük kielégítésének elősegítése, végül a munkahelyek, a munkaerők és a pályáralépők számának figyelemmel kísérése. Ezeket a szociális jellegű feladatokat a bizottság csak akkor tudja eredményesen ellátni, ha az önálló és alkalmazotti osztály tagjai egyenlő számban alkotják a bizottságot. A kamara legfőbb akaratelhatározó szerve a közgyűlés, mely a (2) bekezdés szerint a kamara minden tagját magábafoglalja. A gyógyszerészek, foglalkozásuk gyakorlásának közelebbi körülményeit tekintve, három csoportba tartoznak. A gyógyszerész étnek ez a sajátos struktúrája tette szükségessé a kamara osztályokra tagolását. A (3) bekezdés meghatározza az osztályokat, kimondva, hogy az önálló, a magánalkalmazott és a közalkalmazott gyógyszerészek külön-külön osztályokba tartoznak. Az osztályokra tagozódás lehetővé teszi egyrészt azt, hogy a közös érdekek révén együvé tartozó kamarai tagok csoportjai állásfoglalásukat a kamarán belül maguk között, a más csoportokba tartozó tagok részvétele nélkül alakíthassák ki, másrészt azt is, hogy kifelé egységes álláspont nyilvánuljon meg. Az osztályokra tagozódás rendszere kielégíti ezt a két kívánalmat és azt is biztosítja, hogy a gyógyszerészí kar keretén belül netalán fellépő érdekellentétek már a kamarán belül kiegyenlítést nyerjenek. A közgyűlés — a tagok nagy számára tekintettel — aligha lenne alkalmas arra, hogy a kamara minden akaratelhatározása általa jusson kifejezésre. Ezért a (4) bekezdés a közgyűlésnek fenn nem tartott, egyébként azonban a kamara Képviselőházi iromány. 1939—1944. XI. kötet. 2