Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-870. Törvényjavaslat a gyógyszerészi rendtartásról

egyetemét érintő jelentős kérdésekben a határozathozatalt a képviseleti közgyűlésre bízza. A képviseleti közgyűlés a választmány és a tisztikar tagjaiból, valamint a közgyűlés által a kamara osztályaínak kijelölése alapján választott 200 tagból áll. A választott tagok kijelölésére vonatkozó számarány megállapításával a javaslat azt kívánja elérni, hogy a kamara három osztályába tartozó tagok létszámuknak és súlyuknak a lehetőség szerint megfelelő aránylagos és méltányos képviselethez jussanak. A megállapított számarány az osztályok kijelölési jogát biztosítja és ezzel megakadályozza azt, hogy valamelyik, állandóan vagy esetlegesen többségben levő csoport a másik két csoportot a kamara vezetéséből kizárja. Miután a kamara tagjai között az önállóak előreláthatólag abszolút többségben lesznek, a kijelölés tekintetében kötelező számarány a választás esetlegességeitől függetlenül biztosítja a fokozottabb védelemre szoruló magánalkalmazotti és a kétségtelen kisebbségben levő közalkalmazotti csoportnak a vezetésben való aránylagos részvételét. A választmány tagjainak számát és az egyes osztályok közötti megoszlását az («) bekezdés állapítja meg, ugyanazoknak a megfontolásoknak figyelembevételével, mint amelyeket a (4) bekezdés a képviseleti közgyűlés tagjai kijelölése tekintetében irányadónak vett. A tisztikar tagjaiból és a közgyűlés által választott tagokból álló választmány a kamarai Önkormányzat végrehajtó szerve, összetétele alkalmassá teszi feladatának ellátására, mert a tisztikar a vezetés és irányítás szempontjait, a választott tagok pedig a kamara összes tagjainak nézőpontjait képviselhetik. A (e) bekezdés felsorolja a tisztikar tagjait és megválasztásukat a tagok öszszességét képező közgyűlés hatáskörébe utalja. Az elnök és az alelnökök kijelölését, a képviseleti közgyűlés és a választmány választott tagjaínak kijelöléséhez hasonlóan, már eleve meghatározza a javaslat. A tisztikarnak a javaslatban felsorolt tagjaira elsősorban a képviseleti teendők ellátása és az ügyintézés terhe háramlik. Az a rendelkezés, amely szerint a kamara elnökét tisztében a belügyminiszter erősíti meg, a kamara és a kormányzat között nemzeti közérdekből kívánatos összhang biztosítását szolgálja; a kamara elnökének nemcsak az önkormányzat, hanem a kormány bizalmát is bírnia kell. A kamara választott szervei öt évenkint alakulnak újra. Ez az idő elegendőnek látszik arra, hogy a kamara nyugodt működését biztosítsa, viszont nem olyan hosszú, hogy az az önkormányzat rovására essék. A kamarai szervek feladatkörének szabályozását az ügyrend tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a javaslat a kamarai tisztviselők alkalmazása és munkaviszonya tekintetében nem rendelkezik, ezt a kérdést is a kamarai ügyrend lesz hivatva szabályozni. A (s) bekezdés az ügyrend megállapítását a képviseleti közgyűlés hatáskörébe utalja, mivel a tagok összességét felölelő közgyűlés erre nagy létszámánál fogva nem lenne alkalmas. Az ügyrend hatálya — a benne szabályozott kérdések fontosságára tekintettel — a belügyminiszter jóváhagyásától függ. A (9) bekezdés a választmány és a képviseleti közgyűlés határozatai ellen használható jogorvoslatok tekintetében rendelkezik. A 4. §-7ioz. Az (1) bekezdés a választás eredményessége és tisztasága érdekében titkos és kötelező szavazást állapít meg. Ugyanezek a szempontok teszik szükségessé a panaszjog biztosítását is, amit a (2) bekezdés szabályoz. A javaslat e két alapvető elv megállapításával kielégíti a választás eredményességéhez és tisztaságához fűződő érdeket; a részletkérdések szabályozását