Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról

876. szám. 137 alföldi mezőgazdasági s a kárpátaljai, valamint az .'erdélyi erdőgazdasági termelésre hárulni, ami végeredményben ismét az államkincstár bevételeinek tetemes szaporodásához vezet. III. A Duna-Tisza csatorna. 1. " Mielőtt ismertetném a Duna-Tisza csatorna kérdését, röviden annak vizsgálatára térek ki: mennyiben van szüksége a magyar mezőgazdaságnak víziútjaink fejlesztésére. A mezőgazdaság a Szállítási költségek nagysága tekintetében feltétlenül érzékenyebb, mint az ipar. Az olcsó szállítás a mezőgazdaság üzemképességét fokozza és a termelést belterjesebbó teszi. Itt rámutatok a keskeny vágány ú gazdasági vasutak jelentőségére. De még ennél is jelentékenyebb hatású a birtokou átfutó csatornán lehetséges szállítás. Az erre vonatkozó lusérleteket a közelmúltban egyik alföldi uradalom igen kedvező eredményekkel végezte. A forgalomnak erősebb növekedése következik be, ha a víziút környékén nagyobbarányú öntözéses gazdálkodás folyik. A tiszántúli víziutak, az öntözési törvénnyel összhangban, öntözhető területeken haladnak át s ezért a víziforgalom kedvező fejlődését biztosítottnak láthatjuk. A belterjes gazdálkodásnak a termeléshez több olyan anyagra van szüksége, amit a külterjesebb gazdálkodási mód a legtöbbször nélkülözni tud. Ilyenek például a különböző műtrágyafélék, mészpor vagy mésziszap, több építőanyag, stb. A forgalom növekedése tehát e részről adva van. Másfelől pedig több árut visz piacra s eközben, hacsak mód van reá, szívesen keresi fel az olcsóbb vízíutat. Erre nézve hivatkozhatunk egyes hollandiai vagy felsőolaszországi kisebb csatornákon lebonyolított jelentékeny helyi forgalomra, amelynek keretében a gazda úgyszólván maga fuvarozza el áruját a piacra. Hasonló fejlődést különösebb túlzás nélkül várhatunk a Tiszántúlnak majdan kisebb-nagyobb öntözőcsatornákkal átszőtt vidékein is, ahol a helyi forgalom 50—100 tonnás vízijárműveken fog lebonyolódni vagy ilyen módon fog eljutni a nagyhajózást szolgáló legközelebbi víziútra s onnan akár a Tiszára vagy a Dunára, nemzetközi jelentőségű víziútjainkra. 2. Az öntözések fejlesztésére alkotott 1937: XX. törvénycikk gondoskodott a Kőrös folyó hajózhatóvá tételéről és a tiszántúli nagy öntöző csatornának olyan módon való megépítéséről, hogy azon hajózni lehessen s ezáltal a Tisza völgye a Berettyóvidékkel közvetlen és rövid vízi Összeköttetéshez jusson. Az említett munkálatokkal párhuzamosan folyamatban vannak a tiszakisvízi gázlók szabályozásának munkálatai. Ezek már annyira előrehaladtak, hogy az állandó hajózás Tiszafüredig lehetséges ; a Tiszafüred és Tokaj közötti folyószakaszon pedig most történik a hajózásra káros gázlók megjavítása. A Tiszalök határában épülő tiszai duzzasztómű felfelé 60 kilométerre biztosítja majd az állandó hajózást, míg a Eelso-Tisza hajózási viszonyain a víztárolásból a vízierőhasznosítás következtében állandóan lefolyásra jutó többlet vízmennyiség fogja a hajózást és a tutajozást az eddiginél sokkal nagyobb mértékben biztosítani. A Sajó folyó csatornázásának építőmunkálatai ez év tavaszán indultak meg. A nagyesésű Sajó folyó, mely fejlődésben lévő értékes iparvidéket szel át, csatornáKóp viselőházi iromány. 1939—1944. XI. kötet. 18