Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról

876« szám. 135 méter vizet vezet. A kettő összege 75 köbméter s ez, mint a fentebb megadott értékekből látható, a visóvölgyi tárolómedence megfelelő kiépítése mellett a tárolómedencéből a vízhiány fedezésére teljes mértekben lebocsátható, az öntözéseken felül a hajózás érdekeit is kielégíti s amellett állandó vízierőtermelésre ad alkalmat. Meg kell említenem, hogy egy tényezőt eddig még nem lehetett felderíteni, éspedig azt a veszteséget, ami a tárolás helye és a tiszalöki duzzasztómű közötti kereken 380 kilómétert kitevő szakaszon fog fellépni a Tisza folyó medrében. Az itt fellépő bizonytalanság mindenesetre arra késztet, hogy a tárolt vízmennyiséget a szükségesnél bőségesebben állapítsuk meg. E tekintetben az öntözés vízszükségletét kell döntőnek megjelölnöm. Az öntözésekre, a megfelelő fejlődést feltételezve — mint az előzőkben már említettem — 770 millió köbméter az egy aszályos év öntözési idényében szükséges összes vízmennyiség. Ennek levezetésénél 30 százalékos veszteséget, vagyis 230 millió köbmétert kell számbavenni. Összesen tehát 1000 millió köbméter víz tárolására lesz szükség. Ezt a szükségletet maga a visóvölgyi tárolómedence kielégíti. De ha várakozásunk ellenére a völgyzárógátat nem sikerülne olyképen megépíteni, hogy a medencében az 1000 millió köbméter víz tárolható lenne, a Taracvölgyben tervezett tárolás kielégítő pótlást fog jelenteni. Mint az eddig előadottakból megítélhető, a törvényjavaslat keretébe foglalt hegyvidéki tárolómedencék és vízierőművek szervesen illeszkednek be az 1937 : XX. törvénycikk által elrendelt állami öntözőművekbe, de ezen túlmenően jelentékeny mértékben teszik lehetségessé a korszerű vízgazdálkodást, a hegy- ós síkvidék igényeinek kölcsönös kielégítését. 6. A Visó völgyében tervbe vett egy milliárd köbméter víztérfogatú tárolómedence hasznos víztérfogata sokféleképen osztható> meg a különböző vízgazdálkodási feladatok kielégítésére. Ezek a feladatok részben a vizek kártételeinek csökkentése, részben az élő vízben rejlő gazdasági érték hasznosítása körébe tartoznak. Hogy ezek hatásait érzékeltessem, az alábbiakban előadom a tárolt vízmennyiség fel' osztásának egy változatát: a) 25—30 köbméter állandó üzemvíz, mely a turbinákon 100 méter eséssel hasznosítva, 25—30.000 lóerőt szolgáltat, ami kereken 18—22.000 kilowattnak felel meg; b) az öntözések vízhiányainak pótlására szükséges 60 m

3 mp-nyi vízmennyiség mindakkor, amikor arra — mint az eddig legszárazabb 1904. évben — szükség volna; c) a Tisza kisvízi mennyiségének másodpercenkint 10—15 köbméter vízzel való szaporítása s ezáltal a hajózás vízviszonyainak megjavítása ; utóbbi ugyan a tiszai kisvízi gázlórendezések útján is megtörténik, mindamellett nagyon előnyös, ha ezenfelül a nyári hajózási idényben a folyó vízhozamát is emelni tudjuk; d) a tárolás révén a Tisza folyó árvízszintjét is csökkenteni tudjuk ; természetesen a tárolás hatása annál csekélyebb, minél több idegen vízfolyást vesz fel a Tisza, mindamellett hozzávetőlegesen Máramarosszigetnél 1.50 m-rel, Tiszaujlaknál 0.70 m-rel, a Tokajig terjedő szakaszon 40 cm-rel, az alatt pedig 20 cm-rel várható alacsonyabb árvízszint; e) hazánk legjobb vízierőlehetősége a Tisza folyón Bustyaháza és Huszt között van; itt a vízmennyiség megnövelése révén a termelhető vízierő meg' kétszerezhető;