Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról

132 876. szám. csatorna és a Duna-Odera csatorna), amelyek megvalósulása után hazánk északkeleti része is közvetlen víziutat nyer az Északi és a Keleti tengerhez. A honvédelem érdeke is megköveteli a csatorna létesítését, különösen ha megfontoljuk, hogy az ország középvonalában való elhelyezkedése miatt alkalmas az erdélyi és a kárpátaljai országrészek felé való nagyarányú utánpótlási szállításra, 6. A törvényjavaslatban foglalt terv végül a visszacsatolt délvidéki terület öntözési és ezzel kapcsolatos mezőgazdaságfejlesztési helyzetének a Ferenc és a Ferenc József csatorna korszerűsítése útján való megjavítását tűzi ki. Ez a délvidéki terület méltán igényelheti, hogy az idegen uralom alatt elhanyagolt csatornahálózata megfelelően újjáépíttessék, a rendszeres öntözés szolgálatába állíttassék és ezzel mind a gazdálkodás belterjesebbé tétele, mind az Észak felé irányuló forgalom előmozdíttassék. 7. Az igen nagyméretű munkálatok megindítása a most dúló háború befejezése utáni időben esedékes. A háború utáni időszak az állami igazgatásra mindig különleges feladatokat ró, amely feladatok a megnövekedő munkakínálat levezetésében, a hadiipari berendezéseknek háborús termelésről a békeüzemre való átállításában és az ezzel kapcsolatban előálló kedvezőtlen megélhetési viszonyok áthidalásában jeletkeznek. Ezekre az úgynevezett átmenetgazdálkodási feladatokra a kormányzat már most különös figyelmet fordít. A javaslat alapján létesítendő nagyarányú munkálatok hivatva vannak e feladatoknak jórészét kielégítően megoldani, mert mind a munkaalkalmak megteremtésére, mind a gyáripar, mind pedig a kisipar foglalkoztatására lehetőséget nyújtanak, A munkaszükséglet nagyságára jellemző adat például, hogy a Duna-Tisza csatorna mintegy tizenötmillió köbméter földmunkája legalább felerészben kézierőt igényel, nem említve az ugyanolyan mennyiségű gépi földmunkát, amely szintén számos munkaalkalmat teremt. Ha ehhez hozzávesszük a szállítással kapcsolatban szükséges munkáskezek számát, úgy a munkakínálat erős csökkenésére és így a szociális viszonyoknak legalábbis egyensúlyban tartására számíthatunk. A vízierőművek és a csatorna zsilip- és egyéb gépi berendezései nehézipari üzemeknek (vas- és gépgyárak) nyújtanak hosszabb időre terjedő foglalkoztatási lehetőséget. A mintegy két évre tervezett, községáttelepítési munkálatok úgyszólván teljes egészükben kisiparunk foglalkoztatását teszik majd lehetővé építő-, asztalos-, stb. munkák nyújtásával. A víztároló medence helyén jelenleg futó vasúti szárnyvonal áthelyezésével járó munkálatok ugyancsak jelentős foglalkoztatást rejtenek magukban, mind a munkavállalók, mind az ipar számára. A törvényjavaslat általános célkitűzéseinek összefoglalása után a következők' ben egyenként kívánok rámutatni a víztárolók s a csatornák létesítésének gazdasági szükségességére, a műszaki lehetőségekre, a művek műszaki ismertetésére, pénzügyi és közgazdasági kihatásaira, II. A felsőtiszavölgyi víztárolók. I A múlt évtized aszályos éveinek hatására a törvényhozás az 1937 : XX. törvénycikkel a szárazsággal küzdő nagy magyar Alföldön az öntözéses gazdálkodás elterjesztését kívánta megvalósítani. Az erre a célra készült általános keretterv