Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

gaíniok, azoknak végrehajtását az anyakönyvi felügyelőhatóság engedélyétől teszi függővé. A 17. §-hoz. Ez a §. lényegében megfelel az A. T. 20. §-ának, illetőleg az A. M. T. 14. §-ának. A 18. §-hoz. Ez a §. a születésre vonatkozó alapbejegyzés adatait határozza meg. Mai jogunk (A. M. T. 9. §.) idevonatkozó szabályát módosítja annyiban, hogy a szülőknek, illetőleg a házasságon kívül született gyermek anyjának életkora helyett a születésük évének bejegyzését rendeli, mert amíg az életkor változó, a születés éve változatlan adat, tehát minden időpontra nézve egyformán és pontosan tájékoztat a születés ideje tekintetében és bejegyzése egyszerűbb, mint az életkoré. Újítás mai jogunkkal szemben az is, hogy a születési anyakönyv a szülők születési helyét is fel fogja tüntetni. Ennek az újításnak szükségszerűségét már az általános indokolás keretében megokoltam. Ezzel a §-szal, valamint egyúttal a házassági és a halotti anyakönyv adatait felsoroló 22. és 23. §-szal kapcsolatban megjegyzem, hogy ezek a §-ok nem sorolják fel kimerítően az anyakönyvek rovataiba bejegyzendő valamennyi adatot, hanem csupán azokat a minimális adatokat határozzák meg, amelyeket az alapbejegyzéseknek tartalmazniuk kell. Az alapbejegyzések teljesítésével egyidejűen bejegyzendő vagy kívánatra bejegyezhető egyéb adatoknak (pl. a külföldi állampolgárságot feltüntető adatnak) a törvénybe foglalását mellőztem, mert ezeknek az adatoknak anyakönyvezése tekintetében a jogszabályokat gyakran módosítani kell és így ezeknek az adatoknak bejegyzését — egyébként az eddigi gyakorlatnak megfelelően — az Anyakönyvi Utasításban kívánom szabályozni. A 19. §-hoz. Jogszabály ezidoszerint az anyakönyvbe bejegyezhető utónevek számát nem korlátozza. Ehhez képest az anyakönyvvezető köteles a bejelentett valamennyi utónevet bejegyezni, kivéve az olyan utónevet, amelynek használata erkölcsi vagy közrendészeti szempontból alapos kifogás alá esik vagy a nemzeti érzést sérti. Ilyenformán eok esetben a gyermek születésének bejelentésekor több utónév bejegyzését kérik Ez a szokás újabban nagy méreteket ölt. Több utónév bejegyzését rendszerint sem közérdek, sem jogos magánérdek nem indokolja. Közérdekű szempontok egyenesen a bejegyezhető utónevek számának korlátozását indokolják, mert több utónév bejegyzése — különösen az anyakönyvi okiratok kiállításával és a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban — jelentékeny munkaterhét ró az anyakönyvvezetőkre és általában a közigazgatásra s emellett visszaélésekre vezethet. Leghelyesebb lenne csupán egyetlen utónév bejegyzését megengedni. Némely esetben azonban mind közérdekből, mind jogos magánérdekből indokolt lehet, hogy több utónevet jegyezzenek be, nevezetesen akkor, ha a községben (városban) számos, a gyermek családi nevével azonos családi nevet viselő személy él, vagy a család körében több személy már ugyanazt az utónevet viseli, amelyet az újszülött gyermek utónevéül bejelentenek és így más személyektől megkülönböztetés végett mutatkozik esetleg indokoltnak több utónév -bejegyzése. Jogos magánérdekként továbbá a felmenők (különösen a nagyszülők) tisztelete, illetőleg a velük szemben érzett kegyelet indokolhatja ennek megengedését. Mindezeket a szempontokat teljesen kielégíti a 19. §-ban foglalt szabályozás. A 20. §-hoz. Ez a §. az A. M. T. 20. §-ának felel meg. A 21. §-hoz. Az A. T. 40. §-a szerint az, aki újszülött gyermeket talál, erről a községi elöljáróságnál köteles jelentést tenni. Minthogy azonban a bejelentéssel kapcsolatos intézkedések elsősorban a m. kir. rendőrség hatáskörébe tartoznak és ennek hatásköre az említett jogszabály keletkezése óta a vidékre is kiterjesz-