Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

168 780. szám. A4. §-hoz. Az ebben a §-ban foglalt meghatározás szerint a növényegészségügy körébe nemcsak az állati és növényi (baktérium és penészgomba) kártevők tartoznak, hanem mindazok a fizikai (pl. fagy, stb.) és kémiai (pl. virus, mérgezett víz, füst, stb.) jelenségek, amelyek a növényekben jelentős kárt okozhatnak. Kimondja e §. azt is, hogy egy állati vagy növényi szervezet (élőlény) csak akkor kártevő, ha gyakran vagy tömegesen jelenik meg. A kártevők behurcólásának és elterjedtségének "megakadályozásáról. Az 5. §-hoz. E §-ban történik gondoskodás arról, hogy valamely veszedelmes kártevő, amely az országban még nem telepedett meg, vagy nagyobb mértékben nem terjedt el, be ne hurcoltassék és el ne terjesztessék. így a behozatali burgonyaküldeményeknek a határállomáson történő növény egészségügyi vizsgálata megakadályozza azt, hogy pl. a kolorádói burgonyabogarat behurcolják, vagy hogy a burgonyarákkal újabb területeket megfertőzzenek. A célt szolgálja még az a rendelkezés is, hogy a kiviteli országtól a fertőzésmentességre vonatkozóan növényegészségi és származási bizonyítvány kívántatik meg, A 6. §-hoz. Ez a §. nyújt lehetőséget arra, hogy ha valamely növényt vagy növényrészt tartalmazó behozatali küldemény olyan kártevővel fertőzött, amely az országban még nincs elterjedve, vagy elterjedtsége elszigetelt, akkor a küldeményt a belépő határállomásról vissza lehessen irányítani, szükség esetén meg Jehessen semmisíteni, enyhébb fertőzés esetében pedig ipari feldolgozásra lehessen utalni. Hasonlóképpen lehetőséget biztosít e §. arra is, hogy a fertőzött küldeménnyel érintkező csomagoló anyagok megsemmisítését, a szállító eszközöknek pedig fertőtlenítését el lehessen rendelni. Az ellenőrzéssel, feldolgozással, megsemmisítéssel vagy fertőtlenítéssel kapcsolatos költségeket e §. arra hárítja, akinek a címére a küldemény érkezik. Ilyen esetekben az államkincstárt terhelő kártérítésnek sem lehet helye. A múltban nagy nehézségekbe ütközött egy-egy nagyobb (pl.-vasúti kocsi) küldemény megsemmisítése, mert a törvényes rendelkezések nem jelölték meg, hogy a megsemmisítés helyileg és területileg hol hajtható végre. Szükséges volt tehát meghatározni azt, hogy a megsemmisítés mindig annak a községnek vagy városnak e célra kijelölt területén — ennek hiányában pedig a dögtéren — történjék, ahol a küldemény fertőzöttsége megállapíttatott. . » A kártevők megjelenésének megelőzéséről. A 7. §-hoz. A fokozódó forgalom és kereskedelem mindenkor lehetőséget nyújt arra, hogy újabb és újabb olyan kártevőket — nem tudatosan is — behurcoljanak, illetőleg elterjesszenek, amelyek az országban, illetőleg egyes vidékeken elterjedve nincsenek. Kötelességévé kellett ezért tenni mindenkinek, hogy ha az országban vagy azon a vidéken még meg nem honosodott vagy ismeretlen kártevőt talál, azt a helyi hatóságnak, ez pedig az illetékes m. kir. növény egészségügyi felügyelőnek bejelentse. A kártevők megjelenésének megelőzése érdekében gondoskodni kellett arról is, hogy állati és növényi kártevők elhurcolására és elterjesztésére alkalmas növényekre, növényrészekre és növényi termékekre el lehessen rendelni a megtisztítást (pl. lucerna és lóhere vetőmagnak arankától, rozs vetőm ágnak anyarozstól való mentesítése), fertőtlenítést (pl. vetőmagcsávázás, gyümölcsfacsemeték pajzstetűmentesítése, ciánozása), feldolgozást (pl. burgonyarákgyanús burgonya keményítővé feldolgozása) vagy megsemmisítést (pl. büdösüszögös, golyóüszögös,