Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

780. szám. 169 rostaalj, pajzstetves gyümölcsfacsemete). Hasonlóképpen lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy fertőzött növényekkel, növényrészekkel vagy növényi termékekkel érintkező anyagok, eszközök (lapátok, kanalak, ládák, csomagoló anyagok stb.), helyiségek, raktárak és magtárak tekintetében is el lehessen rendelni a megtisztítást és fertőtlenítést. A 8. §-koz. A kártételek megelőzése érdekében gondoskodni kell arról is, hogy olyan területen, amely fertőzött vagy fertőzöttsógre gyanús, illetve fertőzés által veszélyeztetett, a kártevő várható megjelenése idejében megfigyelő szolgálat létesíttessék. Ily megfigyelő szolgálatról már a marokkói sáska irtásáról szóló 1907 : XXXI. törvénycikk is gondoskodott. A törvényjavaslat szerint ezt a megfigyelő szolgálatot községekben a gazdasági elöljáró végzi. Ezért e feladat ellátása különösebb személyi vagy anyagi megterhelést nem jelent. A 9. §-hoz. Vannak esetek, amikor valamely kártevő ellen eredményesen küzdeni nem lehet, mert a kártevő életmódjának minden részlete nem ismeretes és így megfelelő védekezési mód nem dolgozható ki. Ilyen esetben csak úgy lehet a kártevőt ártalmatlanná tenni, ha a fertőzött, fertőzöttségre gyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területen a kártevő gazdanövényét — vagyis amelyekből táplálkozik, amelyeken élősködik — bizonyos ideig nem termesztik és ezáltal a kártevő kiéhezik. Felhatalmazást kell tehát adni a földmívelósügyi miniszternek, hogy növényegészségügyi vetésforgó betartását, valamint meghatározott talajművelést és növényápolást rendelhessen el, vagy pedig bizonyos növénynemek, növényfajták elültetését, illetve elvetését megtilthassa. Hasonló rendelkezést tartalmaz egyébként már a marokkói sáska irtásáról szóló 1907 : XXXI. törvénycikk is. Nehogy azonban túlzott rendelkezések lássanak napvilágot, a javaslat szerint a rendelkezés kiadása előtt a mezőgazdasági érdekképviseletet általában megkell hallgatni. Gondoskodni kell emellett arról is, hogy ha bizonyos növények termesztésének eltiltásával a birtokosok súlyosan károsodnának, a földmívelésügyi miniszter kártalanítást adhasson. A 10. §-hoz. A kártevők elterjesztése legkönnyebben a kiültetésre szánt fertőzött növényegyedekkel történik. Szükséges tehát a növények szaporításával és nemesítésével foglalkozó telepek (faiskolai telepek, üvegházak, tenyészházak, stb.) növényegészségügyi ellenőrzés alá vétele, amire a római nemzetközi növényvédelmi egyezmény is kötelez. A részletes szabályozásra a földmívelésügyi miniszter kap felhatalmazást, mert a szükséges rendplkezéseknek a kártevők mindenkori megjelenéséhez, illetőleg elterjedéséhez kell igazodnia. A növénytermesztést elemi csapásként veszélyeztető kártevők elfojtásáról. A 11. §-hoz. Olyan esetekben, amikor egy kártevő, amely esetleg az országban még meg sem honosodott, oly tömegben jelenik meg, hogy a növénytermesztést vagy annak egyes ágát nagymértékben veszélyezteti, a kártevő leküzdésével járó irtó és védekező munkálatok elvégzése az állam feladatát kell, hogy képezzék. Pl. ha a kolorádói burgonyabogár az ország területén bárhol megjelenik, annak ártalmatlanná tétele állami közfeladat. Ilyen esetekben ugyanis gyors beavatkozásra és szakszerű munkára van szükség, ezért nem lehet a védekezés végrehajtását az érdekelt gazdaközönségre bízni, akik az irtás és a védekezés módozatait rendszerint nem is ismerik. Az elemi csapásként veszélyeztető kártevők elfojtására irányuló irtó és védeKépviselőházi iromány. 1939—194-1. X. kötet. - 22