Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

780. szám. 167 egészségügyi szolgálat« lett. Ennek a tudományos és kísérletező szerve a m. kir. Növény egészségügyi Intézet, gyakorlati központja pedig a m. kir. Növény egészségügyi Szolgálat. Vidéki szervekként 68 m. kir. növény egészségügyi körzet működik, egyik-másik laboratoriummal felszerelve, a körzeteken belül pedig mintegy 4.600 növény egészségügyi helyi megbizott látja el a növényegészségügyi hírszolgálatot. Amint a fentebbiekből kitűnik — és amint arra már az előbbiekben rámutattam — a növényegészségügyre vonatkozóan több törvény és számos (kb. 350) rendelet van hatályban, pl. az is előfordul, hogy egy tárgyban 10—15 rendelet is életben van. Ez azután azt eredményezi, hogy a rendeletekben a közigazgatási hatóságok nem tudtak kiigazodni, ami miatt a végrehajtás sok kívánnivalót hagyott maga után. 5. A törvényjavaslat megalkotásánál mindenekelőtt az az elgondolás vezetett, hogy a növénykártevők leküzdése eredményesebbé tétessék. Szükség van erre azért is, mert amikor a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. törvénycikk a termelés keretét és ütemét kibővíti, akkor gondoskodni kell arról is, hogy az elért eredmények ne vesszenek kárba. Cél az is, hogy a különböző törvényekben és rendeletekben lefektetett növényegészségügyi elveket, gondolatokat egységes keretbe hozzuk össze. Ehhez a vezérfonalat a római növényvdelmi, illetőleg növényegészségügyi nemzetközi egyezményben foglaltak adták meg, mert az egyezmény részletesen kitűzte azokat az utakat, amelyeken az ahhoz csatlakozó államok növényegészségügyének haladnia kell. A törvényjavaslat természetesen részleteket nem tartalmaz, csak kerettörvény, mert a természettudomány fejlődése az utóbbi évtizedekben olyan nagy lépésekkel halad előre és olyan felfedezéseket hozhat napvilágra, amelyek úgyszólván egyik napról a másikra megváltoztatják a védekező módokat. A törvényjavaslat maga még nem növényegészségügy. Azt át kell ültetni a gyakorlati életbe, hogy annak minden gondolata valósággá váljék. S ha a növényegészségügy minden vonalon a növénytermesztés támogatója és biztosítója lesz, akkor a gazda nemcsak azt fogja szántóföldjén learatni, gyümölcsösében leszedni és szőlőjében leszüretelni, amit a számos növény betegség, valamint állati és növényi eredetű kártevő neki meghagyott, hanem azt, amit fáradságos munkája eredményeként meg is érdemel. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. A növényegészségügyről általában. Az 1. §-hoz. Ez a §. állapítja meg mindazokat a feladatokat, amelyek a növényegészségügy körébe tartoznak. / A 2. §-hoz. Ez a §. a növényegészségügy felsőfokú felügyeletét és ellenőrzését a földmívelésügyi miniszter ügykörébe utalja. A 3. §-hoz. E §-ban foglalt rendelkezések szerint a növényegészségügy kiterjed a növénytermesztés minden ágára, kivéve az erdőt, amelynek kártevőire az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. t.-c. foglal magában megfelelő rendelkezéseket. Az erdőgazdasági növények azonban, ha azok nem képeznek összefüggő növényállományt (erdőt), hanem más növényzettel beültetett, vagy betelepített területen (gazdasági udvar, mesgyék, utak, sfc'b. mentén vagy kertekben, parkokban) egyesével vagy csoportosan állanak, vagy pedig még faiskolában, csemetekertben kitenyésztés (szaporítás, nemesítés) alatt vannak, a jelén törvényjavaslat hatálya alá tartoznak.