Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

166 780. szám. világot, de ezek a rendeletek nem egységes rendszer szerint alkottattak meg s ezeknek a rendeleteknek a végrehajtása — a mezőgazdaság nagy kárára — csak részben történt meg. Időközben törvényhozási intézkedések is szükségessé váltak, így elsősorban a sok aggodalomra okot adó marokkói sáska irtásával kapcsolatban. Erről az 1907 : XXXI. törvénycikk intézkedik. Az olasz sáskának az 1923. évben történt nagy pusztítása után, a sáska elleni védekezés megszervezése végett az 1920. évi október hó 21. napján Rómában kötött nemzetközi egyezményt az 1925 : XXX. törvénycikk iktatja törvénybe. Ugyanebben az évben még egy másik rendkívül nagyjelentőségű törvényt is alkotott a magyar törvényhozás éspedig a burgonyarák és, a kolorádóbogár, valamint a burgonyatermesztést veszélyeztető egyéb betegségek (fertőző ragya, burgonyamoly, barna vagy phitophthorás rothadás, gyűrűsbetegség, baktériumok vagy gombák által előidézett rothadásos betegségek, földibolha) behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról szóló 1925 : XLIV. törvénycikket. Növényegészségügy körébe vágó rendelkezéseket tartalmaz a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló 1938 : XXXI. törvénycikk is. Ez a törvény, illetőleg ennek végrehajtási rendelete (85.000/1938. E. M. számú rendelet) hatályon kívül helyezte mindazokat a rendeleteket, amelyek a szőlő, gyümölcsoltvány, gyümölcsfa és gyümölcsbokor állati és növényi kártevői ellen kötelező védekezést rendeltek el, kivéve azokat, amelyek az 1894 : XII. törvénycikk alapján a kártékony hernyók, hernyófészkek és lepketojások, valamint cserebogarak kötelező ritása tárgyában adattak ki. A hegyközségi törvény végrehajtási rendelete azután összefoglalva rendelkezik a faiskolák, a gyümölcsösök és a szőlő fontosabb kártevői elleni kötelező védekezésről. Nagyjelentőségű fejlődést hozott hazánk növényegészségügye terén a növényvédelem tárgyában Rómában 1929. évi április hó 16. napján kötött nemzetközi egyezmény. Ehhez az- egyezményhez huszonnégy állam, közöttük Magyarország is csatlakozott. Ennek az egyezménynek becikkelyezéséről az 1936: XVII. törvénycikk szól, amelynek 2. §-a 1. és 2. cikke értelmében a szerződő országok kötelezték magukat arra, hogy a növénybetegségek és kártevők behurcolása és elterjedése elleni együttes és hathatós eljárás biztosítása céljából megfelelő törvényhozói és közigazgatási intézkedéseket foganatosítanak és e rendelkezések végrehajtásának, biztosítására hivatalos növényvédelmi szervezetet létesítenek, amelynek tudományos és gyakorlati szervekből kell állnia. Az említett római nemzetközi növényvédelmi, illetőleg növényegészségügyi egyezményben foglalt rendelkezések folytán, annak ellenére, hogy ez a nemzetközi egyezmény csak az 1936. évben lett hazánkban becikkelyezve, már előbb is számos intézkedés történt a növényegészségügy fejlesztése érdekében. így 1932. évben indult meg az a szervezés, amelyre az egyezmény alapján a szerződő államok az állati és növényi kártevők elterjedésének megakadályozása érdekében kötelezettséget vállaltak. A földmívelésügyi kormányzat megszervezte a »Magyar növényvédelmi szolgálat«-ot (49.000/1932. F. M. számú rendelet), amelynek tudományos és kísérletügyi szerve a m. kir. Növényvédelmi Kutató Intézet, szakigazgatási, illetve gyakorlati központi szerve a Növényvédelmi Iroda volt és vidéki szervei a növényvédelmi körzetek. A m. kir. Növényvédelmi Kutató Intézet a m. kir. Növénykórtani és Biochemiai Intézetnek és a m. kir. Rovartani Állomásnak az egyesítéséből szerveztetett meg. A Növényvédelmi Iroda 1936-ban megszűnt és ezzel egyidejűleg a földmívelésügyi minisztériumban külön növényegészségügyi ügyosztály alakult, az országnak hivatalos növényegészségügyi szervezete pedig az úgynevezett »hivatalos növény-