Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-633. Törvényjavaslat a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről

60 633. szám. Más oldalról az általános jogérzetet sértő hiánynak mutatkozott, hogy a köz­hivataloknál fennálló vagy fennállónak állított befolyással üzérkedés felháborító esetei büntetlenül maradtak. Ennek, a közhivatalok tekintélyét és a megtévesz­tésnek áldozatul eső közönség érdekeit egyaránt sértő visszaélésnek megbünteté­sére külön törvényes rendelkezést kellett szerkeszteni. Ilyen tárgyú jogszabály viszont eszmei értelemben szoros szomszédságban áll a büntetőtörvénykönyvben »megvesztegetés« címen szabályozott tárgykörrel. A megvesztegetésre vonatkozó §-ok (Btk. 465—470. §§.) átvizsgálása és helyesebb szövegezése amúgy is egyik feladata volt a büntető jogszabályok megújítására irányuló munkálatoknak. Kézenfekvőnek látszott a megvesztegetésre vonatkozó újraszövegezett jogszabá­lyokat a befolyással való üzérkedést tárgyazókkal összekapcsolni s ekként illeszteni a novelláris törvényjavaslat keretébe. Mindezeket a különböző tárgyú rendelkezéseket egyetlen, közös vezető szem­pont alá lehet foglalni. Ez a szempont a közélet törvényességének és tisztaságának eszménye, mert a felsorolt és büntetést érdemlőknek felismert cselekmények egyaránt ennek a kiemelkedő fontosságú jogi értéknek így vagy amúgy való meg­csorbulását jelentik. Felesleges lenne érveket felhozni annak bizonyítására, hogy az egészséges közélet müyen életfontosságú erőforrása a nemzetnek és hogy meny­nyire szükséges annak sértetlensége akkor, amikor jövőnk biztosításáért kemény harcot vívunk és amikor a nehéz idők sok ember lelkét fogékonyabbá teszik az erkölcsi fertőzés veszélye iránt. Éppen ezért a jelenlegi időpontban különösen időszerűnek kell tekinteni olyan törvényes rendelkezéseknek kezdeményezését, amelyek a közélet egészséges folyamatához nyújtanak büntetőjogi biztosítékokat. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Vesztegetés. A javaslat alapvető megkülönböztetést tesz egyfelől a vesztegetés, másfelől a tiltott ajándékadás, ületőleg ajándékelfogadás közt. Ezek az utóbbi cselekmé­nyek is fontos közérdeket sérthetnek és ezért — bizonyos feltételek mellett — méltán esnek büntetés alá, mégpedig mindkét közreműködőre nézve, azaz úgy az ajándék adójára, mint annak elfogadójára. A javaslat az utóbbi cselekményeket mégis külön szabályozza, jóval enyhébb büntetéssel bünteti, egyes eseteket menthetőek­nek talál (3. §. harmadik bekezdése), sőt nem is ületi a »megvesztegetésinek a köz­felfogás szerint súlyosan megbélyegző elnevezésével. A kétrendbeli cselekmény között éles határvonalat szab az, hogy az -i. es a 2. §-okban meghatározott meg­vesztegetés lényege: a közhivatalnok kötelességszegésének megvásárlása hiány­zik a másik deliktum-típusnál. Megvesztegetés esetében a közhivatalnok áruba bocsátja a saját jövőbeli kötelességellenes magatartását, a vesztegető árat fizet érte. A megegyezés tartalma tehát az,- hogy az önzéstől és kapzsiságtól elvakított közhivatalnok, a reá ruházott közbizalommal visszaélve, a közérdekből részére biztosított hatáskört, cselekvési lehetőséget a közérdek ellenére fogja felhasználni. A tiltott ajándékozás és ajándékelfogadás a közhivatali működés rendjét más módon és kevesebb határozottsággal veszélyezteti, mert nem irányul valamely felismerhető, jövőbeli és magában véve is jogszabályba ütköző hivatali cselekményre, csak arra, hogy a közhivatalnok magát valaki lekötelezettjének, valaki iránt feszélyezettnek érezze. , A kötelességszegést és annak ellenértékét megállapító törvényellenes meg­egyezésnek szükségképpen két résztvevője van, akiknek szerepe éppoly különböző,

Next

/
Oldalképek
Tartalom