Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-694. A képviselőház földmívelésügyi, pénzügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló 645. számú törvényjavaslat tárgyában

694. szám. 499 nem pótolt szőlőket (gyümölcsösöket) is találunk. Erre tekintettel lehetőséget kellett biztosítani, a tényleges állapotnak új osztályozás útján való figyelembe vételére. A 7. §-hoz. A §. (i) bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe az együttes bizottság szabatosabb szövegezés céljából a következőket vette fel: »A térítésnek a birtokbavételtől a kötvény kamatozásának kezdőpontjáig járó évi 3'5%-os kamatát készpénzzel kell kiegyenlíteni. A kötvényekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.« Ugyané §. {3) bekezdésének negyedik sorában a »térítést «szó után le vő szöveget az együttes bizottság — ugyancsak szabatosabb szövegezés érdekében — a következő új szöveggel helyettesítette : », amennyiben ennek összege erdőgazdasági ingatlanok esetében a húszezer pengőt, egyéb ingatlanok esetében az ötvenezer pengőt nem haladja meg, készpénzzel lehet kiegyenlíteni.« A 9. §-hoz. A §. nyolcadik sorában a »térítés« szó után az együttes bizottság köt jelben a következő magyarázó szavakat iktatta be: »— figyelemmel a telekkönyvi állapotra —«. A 13. §-hoz. Az együttes bizottság a jelen §. (4) bekezdésének tizenhatodik sorában az »átadni.« szó után a következőket vette' fel: »A haszonbérbeadónak az ingóságokra visszatartási joga van.«; ugyanezen bekezdés huszonkettedik sorában pedig az »ingóságok« és az »átadásra« szavak közé a »tulajdonul« szót iktatta be. A módosítás a termelés folytonosságának biztosítása és a visszaélésre alkalmat adó, perlekedések kiküszöbölése érdekében azt célozza, hogy a zsidó haszonbérlő a haszonbérlet megszűnésekor az ingóságokat a haszonbérlemény területéről ne vihesse el. A 14. §-hoz. E §. (1) bekezdésének nyolcadik és kilencedik sorában az együttes bizottság »a vállalat tárgya szerint« szavakat törölte és helyébe »az esetleg« szavakat, a tizenegyedik és tizenkettedik sorában »az alapszabályok szerint meghatározott tárgya« szavak helyett az »alapszabályszerű főhivatása« szavakat, a tizennyolcadik sorában pedig a »nemzsidó« és a »részvényeseknek« szavak közé a »magyar állampolgár« szavakat vette fel. Ezt a bekezdést a bizottság ugyanabból az indokból módosította, mint amelyet a javaslat 1. §-ának módosításában már előbb figyelembe vett. A jelen § (1) bekezdése szerint, ha az ingatlan tulajdonosa részvénytársaság, a földmívelésügyi miniszter az adatbejelentés során elrendelheti a részvények letétbe helyezését. A javaslatnak e rendelkezésével kapcsolatban a bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a részvények letétbe helyezését indokoltnak tartja, ha a részvénytársaságnak főhivatása a mező- vagy erdőgazdálkodás ; nem kívánatos azonban e rendelkezés alkalmazása olyan — pld. pénzkölcsönzéssel foglalkozó részvénytársaságoknál, amelyeknek nem főhivatása a mező- vagy erdőgazdálkodás. Ugyané §. (2) bekezdésének tizenhetedik sorában »figyelembevenni« szó után az együttes bizottság »és megszüntetni« szavakat iktatta be. Ez a módosítás biztosítja az átengedés alá eső ingatlanok tekintetében a tulajdonközösség megszűntetését és az ingatlanok felhasználását abban az esetben is, ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonában van és a tulajdonosok valamelyike nem esik átengedési kötelezettség alá. A (3) bekezdés végére az együttes bizottság a következő szöveget illesztette be : »A jelen törvény értelmében átengedés alá eső kisebb területű ingatlanokat a földmívelésügyi miniszter által rendelettel meghatározott határidőben és feltételek mellett jogügylet útján, a jelen bekezdés esetén kívül is el lehet idegeníteni. A jelen 68*