Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-694. A képviselőház földmívelésügyi, pénzügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló 645. számú törvényjavaslat tárgyában
500 694. szám. bekezdés alapján való elidegenítés esetében az elidegenítő a telepítési alap javára külön járulékot köteles fizetni; a járulék mértékét, fizetésének és beszedésének módozatait ugyancsak a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.« Az irányadó becslések szerint a javaslat több mint 30.000 személy ingatlanát érinti. Különösen a nagyszámban lévő kisebb területű ingatlanok tulajdonosainak átengedésre kötelezése róna rendkívül nagy feladatot a végrehajtásra s emellett az eljárást is lassítaná — főként a nagyobb ingatlanok tekintetében. Ezért a végrehajtás tehermentesítése és a gyorsabb lebonyolítás érdekében a bizottság célszerűnek találta a földmívelésügyi minisztert felhatalmazni arra, hogy a kisebb ingatlanok elidegenítését (eladását) — a közérdek szemelőtt tartásával — még akkor is megengedhesse, ha az ilyen ingatlanok tehermentesek. Az ingatlanok elidegenítése (eladása) az átengedésre kötelezéssel szemben az elidegenítőre rendszerint azzal az előnnyel jár, hogy a neki kötvényben járó térítésnél készpénzben magasabb összeget kap. Ezt az előnyt a bizottság szükségesnek tartotta kiküszöbölni oly módon, hogy az eladás, illetve az elidegenítés során elért vagy elérhető magasabb ellenértéknek a térítést meghaladó részét az elidegenítő fizesse be a telepítési alapba. A 15. §-hoz. Az (i) bekezdés második és harmadik sorában az együttes bizottság az »ingatlanon érteni kell« szavak helyébe az »ingatlannak kell tekinteni« szavakat, a tizedik sorában pedig a »mezőgazdasági« szó helyébe a »mező- vagy erdőgazdasági« szavakat vette fel. A módosítást a szabatosabb szövegezés és hasonló rendelkezések összhangbahozása indokolja. Az új 19. §-hoz: Az együttes bizottság új 19. §-ként a következő szöveget iktatta be : »A jelen törvény alapján átengedés alá eső ingatlanért fizetendő ellenérték a jelen törvény 5. §-ában meghatározott térítést abban az esetben sem haladhatja meg, ha az ingatlant kisajátítás útján veszik igénybe.« Az átengedés alá eső ingatlanokat — különösen honvédelmi célra — többször kisajátítás útján kell igénybe venni. A kisajátítási eljárásban az ellenérték mértékére és megállapítására a javaslatban foglaltaktól eltérő rendelkezések irányadók. Teljesen indokolatlan, hogy az az átengedésre kötelezett, akinek ingatlanát kisajátítás útján kell igénybe venni, ingatlanáért magasabb összeghez jusson, mint ami térítésként neki a jelen javaslat értelmében jár. A bizottság ezért szükségesnek látta olyan rendelkezés felvételét, hogy az átengedésre kötelezett kisajátítás útján se juthasson a jelen javaslat értelmében neki járó térítésnél magasabb ellenértékhez. Az új 19. §. beiktatása következtében az együttes bizottság a javaslat eredeti szövegébe felvett 19. §. számozását »20.«-ra változtatta meg. Az együttes bizottság egyébként úgy találta, hogy a törvényjavaslat egyéb rendelkezései megfelelnek azoknak a céloknak, amelyeket a törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás feltár. Az együttes bizottság azzal terjeszti jelentését a t. Képviselőház elé, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által elfogadott és a jelentéshez mellékelt szövegében elfogadni és arra a sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi bizottságának 1942. évi június hó 19. napján tartott együttes ülésében. Bárczay Ferenc s. k, dr. Meixner Emil s. k. t az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság előadója.
