Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-694. A képviselőház földmívelésügyi, pénzügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló 645. számú törvényjavaslat tárgyában

498 694. szám. A bekezdés eredeti szövege szerint az állatállomány és holt felszerelés átvételére csak a tíz kataszteri holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös vagy az ötszáz kataszteri holdat meghaladó egyéb mezőgazdasági birtok esetében lett volna mód, holott — különösen az országhoz visszacsatolt területeken — igen sok esetben fontos termelési érdek fűződik ahhoz, hogy a kisebb birtokok felszerelése is megszerezhető legyen. Erre tekintettel a bizottság a javaslatban felvett területnagyságok leszállítását indokoltnak találta. Ugyané §. (4) bekezdésének huszonkilencedik sorában az »irányuló« és a »nemzeti« szavak közé az együttes bizottság a következő szöveget iktatta be : »vagy az országhoz visszacsatolt területeken az elszakítás ideje alatt szervezett«. Az országhoz visszacsatolt területeken az elszakítás ideje alatt szervezett magyar nemzeti mozgalmakban való részvétel, ha ezzel az illető életét kockáztatta, vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett, a rendkívüli időkben rendkívüli módon megnyilatkozott nemzethűségnek ugyanolyan bizonysága, mint az 1918/19-es forradalmak idején szervezett nemzeti mozgalmakban való részvétel. Az egyenlő elbánás elve indokolja, hogy az utóbb említettekkel az előbb említettek is azonos elbírálás alá essenek. Ugyané §. (7) bekezdésének tizenöt és tizenhatodik sorába »olyan törvényes gyermekére vagy unokájára ruházza át, aki nem zsidó«, mondatrészt az együttes bizottság törölte és helyette a következő szöveget vette fel: »nemzsidó törvényes gyermekére vagy ilyen unokájára vagy olyan nemzsidóra ruházza át, akit a jelen törvény hatálybalépése előtt legalább öt évvel örökbe fogadott, feltéve, hogy az örökbefogadottnak egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként«. A módosítás — öröklési rendszerünknek is megfelelően — az öt évvel ezelőtt, tehát a különböző zsidótörvények meghozatala előtt örökbefogadott nemzsidó gyermekek érdekeit kívánja biztosítani. A 4. §-hoz, A §. (1) bekezdésének utolsó mondatában a »zsidóval házasságot nem kötött.« szavakat az együttes bizottság törölte és helyette a következő szavakat iktatta be : »és nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született«. Ugyané §. (3) bekezdésének utolsóelőtti és utolsó sorában a »nemzsidóval házasságot kötött.» szavakat az együttes bizottság törölte és helyettük a következő szavakat iktatta be : »olyan nemzsidóval kötött házasságot, akinek egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként.« A 4. §-nál eszközölt mindkét módosítás faj védelmi szempontokat szolgál és az 1941 : XV. törvénycikk vonatkozó; rendelkezésének megfelelő szabatosabb szövegezésre irányul. Az 5. §-hoz. A §. (5) bekezdésének végére az együttes bizottság folytatólagosan a következő szöveget vette fel • »Ha a szőlőnek vagy kertnek (gyümölcsösnek) állapotát (minőségét) tekintve az 1939. évi május hó 5. napján fennállott kataszteri osztályozás túlmagas, a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminisztertől az ingatlan új kataszteri osztályba sorozását kívánhatja. Ily esetben a térítés megállapításának alapjául az új osztályozásnak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell venni.« Előfordul, hogy a szőlők és gyümölcsösök állapota a kataszteri osztályba sorozás után — egyes esetekben a tulajdonos mulasztásai következtében is — annyira romlott, hogy a kataszteri osztályozás az ingatlan jövedelmezőségének már meg nem felel és így a térítésnek sem lehet alapja. Ezeknek az ingatlanoknak az osztályozásában nem ritka az ötven-hatvan koronás kataszteri tiszta jövedelem, sőt a nyolcvan koronás is előfordul, amivel szemben kiöregedett, vagy kivágott és