Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-611. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Matolcsy Tamás országgyűlési képviselő bejelentése mentelmi jogának megsértése tárgyában

61 í. szám. 15 megcáfolja Lukács Gábor tanúnak is azt az állítását, hogy Matolcsy Tamás az említett napon a munkásaival nem tudott értekezni, és a betegeit sem hallgathatta meg* E tanú vallomásának a csendörök behatolására vonatkozó részét pedig különben maga a sértett cáfolta meg azzal az állításával, hogy Matolcsy Mátyás udvarára csak a községházáról történt visszatérésük után mentek be, hogy nincs tudomása arról, mikép a járőr a Lukács által előadott körülmények között az udvarra bement és onnan a betegeket elküldette volna. De megcáfolta Lukács Gábor vallomását Kenyó János vincellér is, aki azt állította vallomásában, mikép ő nem jelentette a sértettnek azt, hogy a munkásokkal nem értekezhetik, mert azokat a csendőrök az udvarról elküldték. A sértett és Lukács Gábor most érintett előadását Czakó Menyhért tanú előbb idézett vallomása sem támasztja alá, mert nevezett tanú a további vallomása során azt is előadta, mikép a járőr vezető kijelentette, hogy ott maradhatnak, tehát végeredményben az embereket nem küldte haza, hanem az ott való várakozást megengedte. Végül Lukács Gábor csoportjában említett többi, terhelőnek mutatkozó tanúvallomás a miatt nem alkalmas a sértett előadásának megerősítésére, mert ezek csak közvetett és ellenőrizhetetlen észleleteken alapulnak és a mellett a tanúk nagy többségének előadásával is merőben -ellenkeznek. A tanúvallomások ezek szerint kialakult két •csoportjának mérlegelésénél nyilvánvaló volt, hogy a sértett önmagában is ellenmondásokat tartalmazó, egyes részeiben lényegileg egyetlen tanúvallomással meg nem erősített előadásával* továbbá a Lukács Gábor tanúnak úgyszintén minden részében megcáfolást nyert vallomásával, nemkülönben a csak közvetett bizonyítékként figyelembevehető néhány tanúvallomással szemben a teljesen érdektelen és számbelileg is jelentősen túlsúlyban levő másik csoportbeli tanúk aggálytalan vallomása mutatkozik inkább elfogadhatónak és így e tanúvallomások alapján pedig csak a tényállásban foglaltak jelentkeztek bizonyítottakként, viszont a feljelentésnek azok a részei, hogy a gyanúsítottak a Matolcsy Mátyás udvarára behatoltak, a sértett betegeit onnan elküldték, továbbá, hogy mindenkit, aki nem tartozott közvetlenül a sértett házanépéhez, a ház vagy az udvar haladéktalan elhagyására felszólították volna, végül hogy az eltávolítottak vagy az udvarra bemenni szándékozók előtt a nagykátai főszolgabíró utasítására hivatkoztak volna, alappal bírónak nem bizonyultak. A gyanúsított járőrének a tényállásban körülírt az az intézkedése, hogy a Matolcsy Mátyás udvarában (az összejövetel színhelyére igyekvő), tehát a felhívásban közölt összejövetelen való részvétellel alaposan gyanúsítható egyéneket személyi adataik feljegyzése mellett visszatérésre utasították, a sértett által előzetes rendőrhatósági engedély nélkül rendezni szándékolt összejövetel vagy gyűlés megakadályozására irányuló szolgálati feladatuk végrehajtásának egy részcselekménye, s így már ez azért sem képezhet a gyanúsítottak részéről bűncselekményt, mert fellépésük egy büntetendő cselekmény (engedélynélküli gyűlés tartása) elkövetésének megelőzése érdekében vált szükségessé és ekként az jogellenesnek nem tekinthető. Ámde gyanúsítottakkal szemben még abban az esetben sem forogna fenn felelősségrevonásra alap, ha fellépésük jogellenesnek minősülne, mert cselekményüket előljáró örsparancsnokuk szolgálati parancsa folytán abban a meggyőződésben követték el, hogy arra kötelezve vannak s ekként javukra a Ktbtk. 58. §-ának 1. bekezdésében megjelölt beszámítást kizáró ok megállapítandó volna. Mindezek érvénnyel bírnak annak a személyszerint meg nem állapíthatott járőr tagjainak az eljárására is, amelyik a tényállásból kitűnően a délutáni órákban a Matolcsy Mátyás udvarára valóban bement, mert a gépkocsi utasainak a feltételezett gyűlés színhelyéről való eltávolítása éppen annyira szükséges és a járőr szolgálatához tartozó eljárás volt, mint az összejövetelre igyekvőknek az odavezető útvonalon való feltartóztatása. A járőrnek