Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-647. Törvényjavaslat a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
647. szám. 279 15. §-ában foglaltaknak. Önként értetödöleg a hevenyfertőző betegségek elleni védekezés körébe kell sorolni a kötelező védőoltások teljesítését is. A részletes eljárási szabályok kiadása — ideértve a fuvardíj átalányozásának kérdését is — a fo) bekezdés értelmében rendeleti úton fog megtörténni. A helyhatósági orvosi szolgálat jellegéből következik, hogy a hivatali helyiségekről, valamint a felmerülő dologi szükségletekről az illetékes önkormányzati testületnek kell gondoskodnia. A (±) bekezdésnek ez az elgondolása egyébként megfelel a tiszti orvosokat illetően az 1936: IX. t.-c. 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt elrendezésnek. Az orvos magánlakásán tartott hivatalos rendelőszoba kérdése ezidőszerint csupán a községi orvosokra, illetőleg körorvosokra nézve volt szabályozva a 62.000/1926. B. M. számú rendelet 32. pontjában. Minthogy azonban egyrészt a megállapított térítési összegek sem felelnek meg a jelenlegi viszonyoknak, másrészt a városi orvosoka-t illetően semmiféle szabályozás nem áll fenn, a kérdésnek megfelelő rendezését célszerűnek mutatkozott a belügyminiszter rendeleti jogkörébeutalni. A 7. §Jwz. A falusi orvoshiánynak egyik kétségtelenül legnyomatékosabb oka a lakáskérdés megoldatlansága. Ezen a hiányon a kormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kíván. A kérdés különös fontosságát kívánja a jelen §. kihangsúlyozni akkor, amikor esetleges félreértések elkerülése végett rögzíti, hogy a községek lakásépítési kötelezettsége nem szűnt meg azzal, hogy a községi orvosok, illetve a körorvosok állami tisztviselőkké váltak. Ä 8. §-hoz. A kórházakról és gyógyintézetekről szóló 1300/1932. N. M. M. ein. számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdése érteimében a közkórházi igazgató legalább ötévi kórházi orvosi gyakorlattal és szakorvosi képesítéssel rendelkező orvostudor lehet. A hivatkozott rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint pedig osztályvezető főorvos, rendelő főorvos és rendelő orvos is csak az lehet, aki legalább ötévi kórházi gyakorlattal és megfelelő szakorvosi képesítéssel rendelkezik. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága ez utóbbi rendelkezést garanciális panasszal támadta meg a közigazgatási bíróság előtt. A közigazgatási bíróság a panasz folytán a szóbanlevő rendelkezést megsemmisítette (4408/1936. K. sz.) azon az alapon, hogy az 1876: XIV. törvénycikkben, valamint az 1883 : 1. törvénycikkben előírt minősítési rendelkezések rendeleti módosítására a népjóléti és munkaügyi minisz-' térnek törvényes felhatalmazása nem volt. E rendelkezés folytán újra a hivatkozott törvénycikkek minősítési rendelkezései léptek hatályba, amelyek legalább kétévi gyakorlat kimutatását kívánják csupán meg. Minthogy annakidején a közkórházi vezető állást betöltő orvosok képesítési előfeltételeinek korszerű szigorítása érdekében múlhatatlan közegészségügyi érdekből kellett intézkedni s minthogy továbbá a bírósági ítélet végrehajtása során a szóbanlevő orvosok képesítése tekintetében a korábbi állapottal szemben hátrányos visszafejlődés következett volna be, a §. biztosítani kívánja, hogy a képesítéssel kapcsolatos korszerű rendelkezések most már szabályszerű törvényi felhatalmazás alapján rendeleti úton kiadhatók legyenek. A 9. §-hoz. Régi kívánsága az orvosi rendnek, hogy egyes, fertőzés veszélyének különösen kitett alkalmazási körökben az orvost külön pótlék illesse meg. Ezt a kérdést Budapest székesfőváros az önkormányzati igazgatása körében már régebben meg is oldotta akként, hogy egyes veszélyeztetett közkórházi osztályokon, valamint a Székesfővárosi Közegészségügyi Intézetben a törzsfizetés 30 %-ának megfelelő összegű, nyugdíjba be nem számítható fertőzőpótlékot rendszeresített. Az 1940: VI. törvénycikk tárgyalása során az orvosi érdekképviselet a tüdőbeteggondozó intézeti orvosok javadalmazásának megállapításával kapcsolatosan — utalva a bekövetkezett fertőződések számára —• ismételten felvetette a kérdés rendezésének fontosságát. Az orvosok hivatásbeli fokozott