Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-647. Törvényjavaslat a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

278 647. szám. egyéb olyan tevékenységi körök is, mint pl. a szülőotthonokban, anya- és csecsemővé dőintézetekben és más közegészségügyi intézetekben való szolgálat, amelyekben az orvos ugyancsak megszerezheti a helyhatósági orvosi alkalmazáshoz különösen szükséges gyakorlati ismereteket. A §. lehetővé teszi ennek a tevékenységnek beszámítását és a figyelembe vehető tevékenységek kijelölését a belügyminiszter jogkörébe utalja. A (3) bekezdésben magszabott áthelyezhetőség a szolgálat állami minőségéből folyik. Természetszerű, hogy az orvos mindig a tényleg betöltött állás elnevezését használja. A (i) bekezdés a községi orvosokat és körorvosokat illetően megfelel a jelenlegi jogi elrendezésnek. A megyei városokban azonban a tervezet szerint a városi orvosnak képviselőtestületi és elöljárósági tagsága megszűnik, mert a megyei városban a közegészségügyi érdekeket a m. kir. tiszti orvos hivatott képviselni. A városi orvos, a községi orvos és a körorvos szolgálati függőségi viszonyát szabályozza az (&) bekezdés, A 2. §-hoz. A fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozás teljesen egyező a m. kir. tisztifőorvosokra, illetve m. kir tisztiorvosokra vonatkozó, az 1936 : IX. t.-c. 6. §-ában lefektetett szabályozással. A 3. §-hoz. Az (1) bekezdésből kitűnőleg az államosítás végrehajtása leegyszerűsíttetik olyképpen, hogy a tényleges szolgálatban álló városi orvosok, községi orvosok és körorvosok a törvény,hatálybalépését követő hónap 1. napjával minden külön kinevezés nélkül a belügyminiszter minősítő kijelölése alapján állami tisztviselőkké válnak. Az 1939: IV. t.-c. 1. §-a értelmében zsidónak tekintendő, illetőleg a hivatkozott §. hatodik bekezdésének korlátozása alá eső orvosok állami alkalmazását az 1939: IV. t.-c. 5. §-ának első bekezdése zárja ki. A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az általános indokolásban foglaltak magyarázzák. A (4) bekezdés az államosítással kapcsolatos részletes szabályozást az érdekelt miniszterekre bizza. Az (&) bekezdés téves értelmezések megelőzése végett lerögzíti, hogy az előzetesen önkormányzati alkalmazásban eltöltött városi orvosi, községi orvosi, illetőleg körorvosi szolgálatot a fizetési fokozatba való előlépés szempontjából figyelembe kell venni. A (ej bekezdés arra az esetre rendelkezik, ha az orvos nem kíván állami alkalmazásba átlépni, amikor is őt szabályszerű elbánás alá kell vonni. A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés szükségszerű folyománya annak, hogy a zsidónak tekintendő orvosok nem vétetnek át az állami szolgálatba. A 4. §-hoz. A városi orvosi, a községi orvosi és a körorvosi szolgálatnak az általános indokolásban ismertetett okokból történő államosítása nem változtat azon a tényen, hogy ezek az orvosok szorosan vett helyhatósági orvosi szolgálatot látnak továbbra is el, így tehát teljes mértékben indokolt, hogy illetményeiket a város, illetve község az államnak megtérítse. Az ő. §-hoz. A §. a városi orvosok átvételével kapcsolatos s az általános illetményjogi szabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmazza; A 6. §-hoz. Az (1) bekezdés megfelel a jelenlegi jogi elrendezésnek (1908: XXXVIII. t.-c. 21. §. első bekezdése) azzal a kiegészítéssel, hogy a vonatkozó rendelkezések a városi orvosokra is alkalmazást nyernek. A (2) bekezdés az 1908: XXXVTIL t.-c. 21. §-ának második bekezdésétől annyiban tér el, hogy a hevenyfertőző betegségek elleni védekezéssel kapcsolatos fuvarköltségek viselését általában a városok, illetőleg a községek kötelességévé teszi. Ez a rendelkezés egyébként megfelel a 6000/1931. M, E. számú rendelet