Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-647. Törvényjavaslat a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

268 647. szám. a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. (*) A városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok hivatali elhelyezéséről — ideértve az orvos hivatalos rendelőszobáját is — valamint a felmerülő dologi szükségletekről a város, illetőleg á község gondoskodik. A belügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy az orvos magánlakásán tartott hivatalos rendelőszoba után milyen esetben és mekkora összegű térítés jár. 7. §. A jelen törvény rendelkezései nem érintik a községeknek orvosi lakás építésére vonatkozó kötelezettségét (1908 : XXXVIII. t.-c. 17. §. második bekezdése). II. A kórházakra, betegápolási költségekre és a közgyógyszerellátásra vonatkozó rendelkezések. 8. • §. A belügyminiszter a főfelügyelete alatt álló közkórházakra vonatkozóan az igazgató-főorvos, az osztályvezető-főorvos, az osztályvezető-orvos, a rendelő-főorvos és a rendelő-orvos alkalmazásának előfeltételeit rendelettel szabályozhatja. 9. •§. (i) A belügyminiszter főfelügyelete alatt álló közületi kórházaknak a belügyminiszter által kijelölt fertőző vagy tüdőbetegosztályán, továbbá kórbonctani, bakteriológiai, szérológiai és röntgenlaboratóriumában alkalmazott azokat az orvosokat és egyéb alkalmazottakat, akiket a fertőzés veszélyétől, illetőleg a szervezetet fenyegető súlyos sugárártalomtól az elővigyázati rendszabályok leggondosabb megtartása sem mentesít, veszélyességi pótlék illeti meg. A veszélyességi pótlékban részesíthető alkalmazottak körét és a pótlék mértékét a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. (2) Ha az (1) bekezdés szerint veszélyességi pótlékban részesülő orvost vagy egyéb alkalmazottat minden kétséget kizárólag szolgálatának sajátszerű természetéből kifolyólag olyan megbetegedés vagy olyan test fogyatkozás éri, hogy ennek következtében teljesen szolgálatképtelenné válik vagy meghal, az ilyen orvosra vagy egyéb alkalmazottra vonatkozóan az 1912: LXV. t.-c. 42. §-ának első, második, harmadik, negyedik és hatodik bekezdésében foglalt, az ilyen orvos vagy egyéb alkalmazott özvegyére, illetőleg árváira vonatkozóan pedig az 1912 : LXV. t.-c. 55. §-ának első, második, harmadik és ötödik bekezdésében, illetőleg 62. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéseket lehet alkalmazni. (3) A jelen §. rendelkezései nem érintik az Országos Közegészségügyi Intézet és vidéki intézetei, továbbá a Székesfővárosi Fertőtlenítő Intézet és a Székesfővárosi Közegészségügyi Intézet alkalmazottainak veszélyességi, szolgálati és fertőző pótlékára vonatkozó rendelkezések Hatályát. (4) Azok a közületi kórházi orvosok és egyéb alkalmazottak, akik az (1) bekezdés alapján kibocsátott rendelet szerint járó veszélyességi pótléknál a jelen törvény hatálybalépése előtt már magasabb összegű veszélyességi pótlékban (járványpótlékban) részesültek, ennek a pótléknak élvezetében továbbra is megmaradnak, 10. §. A belügyminiszter főfelügyelete alatt álló közületi közkórházakés egyéb gyógyintézetek, valamint az ál' lami gyermekmenhelyek alorvosait, segédorvosait és kisegítő orvosait saját személyükre nézve természetbeni élelmezés és lakás illeti meg. A természetbeni élelmezésért fizetendő térítés öszszegét a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve az önköltségi ár felénél kisebb összegre is mérsékelheti. Ha az igényjogosult a természete beni élelmezést, a lakást, a fűtést és a világítást nem veszi igénybe, ahelyett pénzbeli megváltásra nem tarthat igényt. 11. §. A belügyminiszter a főfelügyelete alá tartozó kórház vagy egyéb