Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-647. Törvényjavaslat a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

647. szám. 269 gyógyintézet működésére adott enge­délyt visszavonhat] a es a kórház vagy gyógyintézet megszüntetését elrendel­heti, ha annak tulajdonosa (fenntar­tója) a törvény, a rendeletek és a sza­bályzatok rendelkezéseit súlyosan vagy egyébként figyelmeztetés ellenére is­mételten megszegi, vagy ha a kórház (gyógyintézet) vezetése nem felel meg a közegészségügyi követelményeknek. 12. §. (i) A jelen §. •{*) bekezdésében meghatározott kivételekkel a belügyi tárca keretében engedélyezett njdlvá­nos betegápolási átalány, illetőleg a belügyi, valamint a vallás- és közok­tatásügyi tárcák keretében a beteg­ápolási költségek fedezésére előirány­zott hitelösszeg terhére díjfizetés köte­lezettsége nélkül kell ápolásban része­síteni : a) a közkórházba felvett szülőnőket és szülötteiket a gyermekágyi fekvés befejezéséig ­s b) a szülési folyamattal okozati össze­függésben álló megbetegedésben szen­vedő azokat a nőket és szülötteiket, akiket a gyermekágyi fekvés ideje alatt közkórházban ápoltak, illetőleg ápo­lásba vettek; c) a közkórházban fertőző betegség vagy annak gyanúja miatt ápoltakat, amennyiben azok közkórházi ápolását a hatóság (kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, megyei városokban a polgármester, törvényhatósági jogú vá­rosokban a polgármester által meg­bízott tisztviselő, Budapesten a kerü­leti elöljáró) vagy a tiszti orvos előze­tesen elrendelte ; d) a közkórházban nemibetegség vagy szemcsés köthártyalob (trachoma) miatt ápoltakat, amennyiben a beteg a kórházi ápolás szükségességét elő­zetesen tiszti orvos bizonyítványával igazolta ; e) a közkórházban elmebetegség miatt ápoltakat, amennyiben azok a, beteg­ségi biztosítás valamely intézetének (1927 : XXI. t.-c. 92, és 93. §-a) biz­tosított tagjai vagy ezeknek igény­jogosult családtagjai. (i) Az (i) bekezdés c) pontja eseté­ben a tiszti orvos a közkórházi ápolást csak sürgős szükségből rendelheti el és ezt a hatóságnak bejelenteni köteles. (3) A belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg, hogy nemi­betegség miatt mikor lehet kivételesen orvosi bizonyítvány nélkül, illetőleg városi orvosi, községi orvosi vagy kör­orvosi bizonyítvány alapján közkölt­ségen ápolásbavételnek helye. (i) Az (1) bekezdés a)—d) pontjá­ban megjelölt esetekben az ápolt, az a) és b) pontokban megjelölt esetek­ben pedig ezenfelül az ápolt nő férje is saját személyében fizetésre kötele­zett akkor, ha nem vagyontalan, ki­véve, ha az ápolt a betegségi bizto­sítás valamely intézetének biztosított tagja vagy ilyen tagnak igényjogosult családtagja. (5) A belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvény szempontjából kit kell szülő­nőnek, mily időtartamot kell gyermek­ágyi fekvés tartamának és mely beteg­ségeket kell fertőző betegségnek tekin­teni. (6) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben, az ott megszabott korlá­tozásokkal a betegségi biztosítás vala­mely intézetének biztosított tagját vagy ilyen tagnak igényjogosult családtagját a nyilvános betegápolási átalány ter­hére kell ápolásban részesíteni arra az időre, amelynek tartama alatt egyéb­ként a biztosító intézettől igényelhetne ápolást. (7) A fizetésre kötelezettektől be nem hajtható, illetőleg nem követelhető vagy elengedett közkórházi ápolási költségeknek, továbbá az ujoncállítá­son (sorozáson) polgári kórházba utalt állításkötelesek és a hadirokkantak gyógykezelésével kapcsolatos költsé­geknek fedezését külön rendelkezések szabályozzák. 13. §. (1) A gazdasági cseléd köz­kórházi ápolási költségeit harminc na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom