Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-647. Törvényjavaslat a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

647. szám. 267 3. §. (i) A jelen törvény hatályba­lépése napján tényleges szolgálatban álló városi orvosokat, községi orvo­sokat és körorvosokat —ha az 1939:IV. t.-c. 1. §-a értelmében zsidónak nem tekinthetők és nem esnek az idézett §. hatodik bekezdésében foglalt kor­látozás alá sem — a belügyminiszter a törvény hatálybalépését követő hó­nap 1. napjától kezdve állami tiszt­viselőkké minősíti. (2) A városi orvosi, a községi orvosi^ és a körorvosi állások az állami rend­szerű VII— X. fizetési osztályokba tar­toznak. (3) Azt az orvost, akinek legalább három évi orvosi gyakorlata van, az állami rendszerű IX. fizetési osztályba sorozott városi orvosi, községi orvosi vagy körorvosi állásra lehet kinevezni. A városi orvost, a községi orvost és a körorvost, amennyiben összes orvosi gyakorlata a három évet eléri és hi­vatali kötelességeinek kifogástalanul megfelel, az állami rendszerű IX. fize­tési osztályba elő lehet léptetni. (4) A városi orvosi, a községi orvosi és a körorvosi állásoknak számát és fizetési osztályok közötti megosztását, valamint a törvény hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő vá­rosi orvosok, községi orvosok és kör­orvosok fizetési osztályokba sorozásá­nak részleteit a belügyminiszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. (5) Ugyanabban a fizetési osztály­ban magasabb fizetési fokozatokba való előlépés szempontjából a városi orvosi, a községi orvosi vagy kör orvosi alkal­mazásban az illető fizetési osztályban eltöltött szolgálati időt figyelembe kell venni. (6) Ha a városi orvos, a községi or­vos vagy a kör orvos az (1) bekezdésben megjelölt határnaptól számított tizenöt nap alatt bejelenti, hogy nem kíván állami szolgálatba lépni, őt a törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjával szabályszerű elbánás alá kell vonni, (r) Az előbbi bekezdésben megállás pitott időponttal szabályszerű elbáná­' alá kell venni azokat a városi orvoso­kat, községi orvosokat és körorvosokat is, akik az 1939 : IV. t.-c. 1. §-a értel­mében zsidónak tekintendők vagy akik az idézett §. hatodik bekezdésé­ben foglalt korlátozás alá esnek. 4. §. A városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok illetményeit az állam viseli, a városok és községek azonban ezeket az illetményeket az államnak megtéríteni kötelesek. A meg­térítés részletes szabályait a belügy­miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értve rendelettel állapítja meg. 5. §. Ha a 3. §. értelmében állam! tisztviselővé minősített városi orvo.r városi állása után az állami állásával járó, nyugdíjba beszámítható illetmé­nyeknél — a jelen törvény hatályba­lépésének időpontjában — magasabb összegű fizetést és pótilletmérryt élve­zett, a különbözetet nyugdíjba beszá­mítandó személyi pótlék címén meg­tartja. A személyi pótlékot a fizetés emelkedésének összegével csökken­teni kell. Az ellátás megállapításában a személyi pótlékot olyan mértékben kell figyelembe venni, amilyen mér­tékben azt a mindenkor fennálló jog­szabályok a pótlékokra megállapítják. 6. §. (1) A városi orvost, a községi orvost és a körorvost az illető város vagy község vagy székhelyközség bel­területétől, természetbeni lakás eseté­ben ettől, a helyettesítéssel megbí zott orvost pedig saját lakásától SZci" mított két kilométernél távolabb fekvő helyre természetbeni fuvar (fuvardíj) illeti meg. (2) A közegészségügyi szolgálat el­látásával, a szegénybetegek látogatá­sával és a hevenyfertőző betegségek elleni védekezéssel kapcsolatosan fel­merült fuvar (fuvardíj) a várost, ille­tőleg a községet terheli. (3) A városi orvosokat, a községi orvosokat és a körorvosokat Megillető fuvarra (fuvardíjra) vonatkozó rész­letes szabályokat a belügyminiszter 34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom