Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
645. szám. 179 teljes és valóságos értéke jár a haszonbérlőnek, amit megegyezés hiányában hat év alatt egyenlő évi részletekben készpénzben kell kifizetni. Az első részlet legkésőbb az átvételkor, a további részletek legkésőbben minden év október hó 31. napján esedékesek. A mindenkori hátralék után a haszonbérbeadó a (*) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő kamatot is köteles fizetni s amennyiben szükséges, a bíróság a hátralék iránti követelésnek megfelelő biztosítását is elrendelheti (jelzálogjog bejegyzése, biztosítási zárlat stb.). Eltekintve attól, hogy a mai rendkívüli viszonyok között termelési szempontból sem lehetne megengedni azt, hogy a zsidó haszonbérlők a kiépített és működő mezőgazdasági üzemekből kivonhassák élő és holt félszerelésüket, ez a rendelkezés a zsidó haszonbérlőkre különösebb hátrányt nem is jelent, mert haszonbérleti szerződésük megszűnése esetében egyébként is kényszerhelyzetben értékesítenék felszerelésüket. A (*) bekezdésnek ezt a rendelkezését, amely szerint a zsidó haszonbérlők ingóságaik ellenértékét nem egy összegben kapják meg, elsősorban a rendszerint kevés forgótőkével rendelkező haszonbérbeadók szempontjai indokolják. A rendelkezést azonban a zsidó haszonbérlők felé is méltányossá teszi az, hogy az ingóságaik teljes és valóságos ellenértékéből hátralékként fennmaradó* összegek után a (4) bekezdésben megállapított — a betéti kamatlábat jelentékenyen meghaladó — komoly jövedelemhez jutnak. De indokolt e bekezdés rendelkezése abból a szempontból is, hogy a zsidók egyszerre ne juthassanak olyan nagyobb összegű készpénzhez, amellyel esetleg káros gazdasági tevékenységet tudnának kifejteni. IX. Vegyes és átmeneti rendelkezések. A 14. §-hoz. A jelen javaslatnak a fentiekben említett rendelkezései a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanaira vonatkozóan olyan kérdéseket érintenek, amelyeknek részletei csak akkor állapíthatók meg, ha a szükséges adatokat az érdekeltek bejelentik. Ennélfogva szükséges a földmívelésügyi minisztert rendeleti jogszabályalkotásra felhatalmazni a tekintetben, hogy adatbejelentési kötelezettséget állapíthasson meg és ennek során, ha az ingatlan tulajdonosa részvénytársaság, a részvények letétbehelyezését is elrendelhesse, mert a bemutatóra szóló részvényekkel alakult részvénytársaságokban a zsidók tőkeérdekeltsége máskép meg nem állapítható. Ezenfelül a földmívelésügyi miniszter a vállalat tárgya szerint érdekelt miniszterrel egyetértve az olyan részvénytársaság feloszlatását is elrendelheti, amelynek alapszabályai szerint meghatározott tárgya mezővagy erdőgazdálkodás. Az erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a 14. § (i) bekezdése, mely a fentieken felül azt is kimondja, hogy a felszámolás során a feloszlott társaság vagyonához tartozó mező- és erdőgazdasági ingatlanokra és ilyen természetű egyéb vagyontárgyakra a földmívelésügyi miniszter a nemzsidó részvényeseknek elővásárlási jogot engedélyezhet és pedig .— amennyiben az elővásárlási jog gyakorlására többen jelentkeztek — részvényeiknek egymásközti aránya szerint. A felszámolás és az elővásárlási jog részletes szabályozását a javaslat minisztériumi rendeletre bízza. Faj védelmi és gazdasági érdekeink egyaránt követelik, hogy mező- vagy erdőgazdasági ingatlan részvényekben megnyilvánuló vagyonrészesedés formájában minél kevesebb mértékben lehessen ismeretlen személyek kezében. A bekezdésnek a nemzsidó részvényesek javára való elővásárlási lehetőséget biztosító rendelkezései pedig, mint az 1. §-nál kifejtettem, az ilyen mező- vagy erdőgazdasági vállalatoknak nemzsidó kezekbe juttatását célozzák. ..V-,A mezőgazdasági ingatlanok átengedésre kötelezése tekintetében irányadó rendelkezéseket az 1936 : XXVII. és az 1940 : IV. törvénycikkek tartalmazzák. 23*
