Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

158 645. szám. tagjai kezébe adja, akik a földdel származásuknál és hivatásuknál fogva összeforrottak. Ebből a célkitűzésből önként következik, hogy a javaslat rendelkezései a zsidóságra, mint fajra vonatkoznak. Amíg az 1939 : IV. törvénycikk részint a faji, részint a hitfelekezeti hovatartozás alapján állapítja meg a zsidó fogalmát, addig az 1941 : XV. törvénycikk e tekintetben — a lehetőségek határain belül —- a tiszta faji megoldásra törekszik. E törvény 9. §-a szerint zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén—tekintet nélkül származására — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt s emellett mindkét szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az alapfeltevés, amelyből ez a meghatározás kiindul, az, hogy a jelenleg élő nemzedék nagyszüleinek születésekori vallási hovatartozása egybeesik a faji hovatartozással. Az említett törvény 16. §-a szerint az ú. n. erdélyi szombatosok sem esnek a zsidókkal egy tekintet alá, mert ezek fajilag származásuknál fogva nemzsidók. Az előadottak után magától értetődő az 1. § (i) bekezdésének a rendelkezése, amely annak megállapításában, hogy a javaslat szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó az 1939 : IV. törvénycikk idevonatkozó rendelkezései helyett az 1941: XV. t.-c. 9. és 16. §-ának rendelkezéseit tekinti irányadónak. A törvényjavaslat nem érné el célját, ha csak a zsidó természetes személyekre tartalmazna rendelkezéseket. Köztudomású, hogy számos olyan mező- és erdőgazdasági birtok van, amely nem közvetlenül zsidó személyt megillető tulajdonjog, hanem más jogi szerkezet alapján közvetve áll zsidó személyek vagyoni érdekeinek szolgálatában s így biztosítja számukra azt a jogi helyzetet, amit a tulajdonjog biztosítana közvetlenül. — Ilyenek elsősorban az olyan kereskedelmi társaságok, egyesületek és egyéb jogi személyek, amelyeknél az 1. § (2) bekezdésében meghatározott előfeltételek fennállanak. A mondottakra tekintettel a § (2) bekezdése a javaslatnak a zsidókra vonatkozó szabályait ezekre is kiterjeszti. A (2) bekezdés rendelkezései bizonyos kiegészítéssel általában a jelenleg hatályban lévő jogszabályok rendelkezésein épülnek fel. Kereskedelmi társaságokra, egyesületekre és egyéb jogi személyekre a zsidókra vonatkozó rendelkezéseket már az 1939 : IV. t.-c. 20. §-a értelmében is alkalmazni kell, feltéve, hogy az említett §-ban megszabott feltételek fennállanak. Abban a tekintetben, hogy az 1939: IV. törvénycikkben megállapított korlátozások alá eső kereskedelmi társaságokra, egyesületekre és egyéb jogi személyekre az említett törvény rendelkezéseit mily esetben kell alkalmazni, a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 62. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Ez a jogszabály részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél, valamint egyesületeknél és alapítványoknál annak a kérdésnek elbírálásában, hogy a részvénytársaságra, szövetkezetre, egyesületre, alapítványra a zsidókra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell-e vagy nem, általában azt vizsgálja, hogy a vezetők (igazgatóság, felügyelőbizottság, elnök stb.) zsidók-e vagy sem; közkereseti társaságoknál^ betéti társaságoknál ellenben azt is vizsgálja, hogy a társasági tőke többsége zsidótól vagy nemzsidótól származik-e. A jelen § (2) bekezdése ennél a rendelkezésnél bizonyos mértékig továbbmegy. Továbbmegy egyrészt a tekintetben, hogy közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a társasági tőke származásának vizsgálatán kívül, a társaság tagjainak vagy a társasági tőke tulajdonosainak a faj szerint való megoszlását is vizsgálja, másrészt pedig a korlátolt felelősségű társaságok tekintetében is továbbmegy, amelyeknél a törzstőke többségének eredetét ugyancsak figyelembe veszi. Részvénytársaságokat illetően, amelyek az 1939 : IV. törvénycikk alapján csak vezetőségük