Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
156 645. szám. A javaslat az átengedésre kötelezés útján megszerzett ingatlanok birtokbavételére, a tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésére és a jogorvoslatokra vonatkozó szabályokat a termelés folytonosságának biztosítására és az eljárás egyszerűsítésére tekintettel állapítja meg. Panasznak a javaslat szerint csak azon az alapon van helye, hogy az átengedésre kötelezett nem esik a törvény hatálya alá, vagy hogy az ingatlant a törvény értelmében átengedésre nem lehetne kijelölni vagy, hogy a térítés (ellenérték, 8. §) kiszámítása és kiegyenlítésének módja nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően történt. Ha a már említett esetekben a térítést becslés útján állapították meg, panasznak csak. akkor van helye, ha a földmívelésügyi miniszter a becslőbizottság által megállapított becsértéknél alacsonyabb térítést állapít meg. Ilyen esetben a panaszos kérheti, hogy a térítést a becslőbizottság által megállapított összegre emeljék fel. Az alaptalan panaszokkal való visszaélések ellen - a javaslat egyfelől azzal a rendelkezéssel kíván védekezni, hogy alaptalan panasz esetében alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló 1911 : 1. törvénycikknek a konok perlekedőkre megállapított szabályait, másfelől pedig azzal, hogy az átengedésre kötelező határozat a térítés megállapítása és kifizetése előtt is végrehajtható. Az 1939: IV. törvénycikk alapján folyamatban lévő panaszok tekintetében a javaslat alkalmas intézkedésekkel hidalja át az eddigi és a javaslat alapján meginduló eljárás közt mutatkozó eltérésekét. A termelés folytonosságának biztosításához fűződő elsőrendű közérdekre tekintettel kimondja a javaslat, hogy az átengedésre kijelölhető ingatlanok tulajdonosai kötelesek az ingatlanon szokásos gazdálkodást a rendes gazda gondosságával mindaddig tovább folytatni, amíg az átengedésre kötelezés, illetve a birtokbavétel meg nem történik. Az átengedésre kötelezhető személyeknek ily irányú tevékenységükért és befektetésükért külön megtérítés jár, feltéve, hogy munkájuk és befektetésük gyümölcseit nem ők szedik be. Az átengedésre kötelezett személy, amennyiben a termelés folytonosságának biztosítása céljából megállapított kötelezettségeknek nem tesz eleget, vagy az ingatlant (alkotórészeket, tartozékokat stb.) szándékosan rongálja (elidegeníti vagy megsemmisíti), büntető rendelkezés alá esik (17. §) s ebben az esetben a földmívelésügyi miniszternek joga van arra is, hogy az átengedésre kötelezetteknek járó ellenértéket a kár mértékéhez képest csökkentse. A javaslat szerint a zsidók a jövőben mező- vagy erdőgazdasági ingatlant csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével vehetnek haszonbérbe. Pára és egyéb erdei termékre vonatkozó kitermelési jogot is csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet átruházni zsidóra. A zsidó haszonbérletek csökkentését célozza a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a nemzsidó haszonbérbeadó — amennyiben ingatlanát házi kezelésbe kívánja venni vagy ingatlanán kishaszonbérleteket kíván létesíteni — zsidó haszonbérlőjének a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül felmondhat. Felmondás esetében a tulajdonos a haszonbérlő tulajdonában lévő élő és holt felszerelésre — a felszerelés teljes és valóságos értékének részletekben megfizetése ellenében — igényt tarthat. A végrehajtás érdekében szükséges adatbejelentési és egyéb kötelezettségekre vonatkozó eljárási szabályok részletes megállapítását a javaslat a földmívelésügyi és az érdekelt miniszterre bízza. A megszerzett ingatlanok felhasználása tekintetében általában a fennálló jogszabályok az irányadók, jogot ad azonban a javaslat a földmívelésügyi miniszternek arra is, hogy a szükséges intézkedéseket indokolt esetben a fennálló jogszabályoktól eltérően is rendeleti úton állapítsa meg.
